Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

folyton modernizált kiadásban került a tanuló ifjúság kezébe. Szellemi utódja, az 1942-ben kiadott „Opus Dei" — az Űr szolgálatának iskolája a magyar ifjúság részére — 800 oldalnyi terjedelemben a vallásos élet gyakorlatának valóságos kézikönyve volt s tudatosan törekedett a liturgikus mozgalom célkitűzései átplántálására a bencés tanulók lelkébe. Az 1898-ban Mázy Engelbert és Szinek Izidor irányítása alatt Pannonhalmán megindított és az I. világháború végéig 20 évfolyamot megért „Szent Gellért" ifjúsági hitszónoklati folyóirat nemcsak exhortatiókat közölt, hanem az ifjúság vallás-erkölcsi nevelésének elméleti és gyakorlati kérdéseivel is foglalkozott s a vonatkozó bel- és külföldi irodalmat is figyelemmel kísérte. A hazafias lelkület kifejlesztésére a nemzeti történet és irodalom ismertetése során nyílt legtöbb mód és alkalom. A bencés tanárok tudatosan törekedtek arra, hogy a reformkor nemzeti eszméit beleojtsák növendékeik szívébe. Guzmics apát, Vaszary Egyed és Beély Fidél magyar költőkből kétkötetes anthológiát szerkesztett „Költészeti képek" címen, amit főleg a tanuló ifjúság számára adtak ki 1837/38-ban. Még messze volt az idő, mely az 1844. évi 2. törvénycikk értelmében a latin helyett a magyart tette a középiskolák nyelvévé, amikor a győri tanárok 1819-ben s utána a többiek is már magyarul kezdték tanítani az ifjúságot. Nevelésük eredménye lett, hogy a szabadságharc idején sok tanuló az iskolából vonult a harctérre, hogy megvédje hazája függetlenségét. Bár az elnyomatás éveiben rajta voltak, hogy diákjaikat visszatartsák a meggondolatlan és veszedelmes provokációktól, Vaszary Kolos, Füssy Tamás és Méry Etel 1858ben megindította az „Ifjúsági Plutarch" sorozatát, melyben a legkiválóbb magyarok életrajzát állította eléjük követendő példakép gyanánt. Az, hogy a bencés tanárok mennyire elszegődtek a nemzeti eszme szolgálatába, abból is látható, hogy emiatt nemcsak pozsonyi gimnáziumukat veszítették el, hanem a pápai létét is veszedelem fenyegette. Az utóbbi zászlószentelése 1860-ban az egész város hazafias ünnepségévé lett. Győrött a város október 6-i gyászünnepségének színhelye kezdettől fogva a bencések temploma volt. A soproni bencés templomot a XIX. század elejétől „a magyar" templomnak tekintették, ahol a diákok az elnyomatás éveiben is inkább latinul énekeltek, csakhogy a német nyelv használatát mellőzhessék. A gimnázium a lehető első alkalommal, 1861-ben áttért a magyar nyelvű oktatásra, pedig az elemi iskolák még egy emberöltőn át a németet használták. -900