Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

pályafutásában, az Egyháznak új jogcímet szereztek az általá­nos elismerésre és megbecsülésre." Ugyancsak egyetemes egyházi s a bencés szerzetesség menta­litásával szintén közeli kapcsolatban álló föladatot kapott Gut Bennó, amikor VI. Pál pápa mint bíborost a Szertartások Kong­regációja prefektusává s a II. vatikáni zsinat liturgikus konsti­túciója megvalósítását irányító bizottság (consilium) elnökévé nevezte ki 1968-ban. * * * A napóleoni háborúk Magyarországától a Magyar Népköztársaságig A XIX. és a XX. század anyagi és szellemi kultúrájának fej­lődése Magyarországon is változatos képet mutat — a hazai bencés élet ábrázolásának bevezetőjéül azt kell röviden megte­kintenünk. A napóleoni háborúk idején a Habsburg-dinasztia és kormá­nyai energiáját a védekezés gondjai vették igénybe. Bár Napó­leon közben Ferenc császárt legyőzte, birodalmát meghagyta, sőt leányát, Mária Lujzát feleségül is vette. Bukása után a „Szentszövetség" egyesült erővel törekedett arra, hogy útját vágja a francia forradalmi eszmék terjedésének s az uralma alatt álló népeket a konzervatív abszolutizmus szellemében kor­mányozza. A Szentszövetség vezető szelleme, Metternich herceg 1848-ig volt ugyan a Monarchia s így Magyarország életének legfőbb irányítója, — a nemzeti múltat tisztelő és magasztaló romanticizmus s a nemzeti és vallási, társadalmi és gazdasági vonatkozásban egyaránt önrendelkezést követelő liberalizmus közben mégis mélyre ható változásokat készített elő. Közel negyedszázados erjedése után 1848 márciusában Pes­ten is kitört a forradalom, mely a pozsonyi rendi országgyűlés­sel karöltve nagy engedményekre bírta az uralkodót és a bécsi kormányt. V. Ferdinánd hozzájárult a népképviseleti ország­gyűlés és az annak felelős, az osztrák hatóságoktól független magyar minisztérium létesítéséhez; szentesítette azokat a tör­vényeket, melyek a jobbágyság intézményét eltörölték, a kato­likus Egyház államvallási jellegét megszüntették s az összes ál­lampolgárok törvény előtti egyenlőségét és közös teherviselését kimondották. A 48-as forradalmak legyűrése után azonban a bécsi kormány elvetette a „personalis unió" eszméjét és visz­szatért a „reális unió" rendszeréhez. Az emiatt kitört és közel egy éven át tartó magyar szabadságharcot csak I. Miklós cár -863

Next

/
Thumbnails
Contents