Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

pályafutásában, az Egyháznak új jogcímet szereztek az általános elismerésre és megbecsülésre." Ugyancsak egyetemes egyházi s a bencés szerzetesség mentalitásával szintén közeli kapcsolatban álló föladatot kapott Gut Bennó, amikor VI. Pál pápa mint bíborost a Szertartások Kongregációja prefektusává s a II. vatikáni zsinat liturgikus konstitúciója megvalósítását irányító bizottság (consilium) elnökévé nevezte ki 1968-ban. * * * A napóleoni háborúk Magyarországától a Magyar Népköztársaságig A XIX. és a XX. század anyagi és szellemi kultúrájának fejlődése Magyarországon is változatos képet mutat — a hazai bencés élet ábrázolásának bevezetőjéül azt kell röviden megtekintenünk. A napóleoni háborúk idején a Habsburg-dinasztia és kormányai energiáját a védekezés gondjai vették igénybe. Bár Napóleon közben Ferenc császárt legyőzte, birodalmát meghagyta, sőt leányát, Mária Lujzát feleségül is vette. Bukása után a „Szentszövetség" egyesült erővel törekedett arra, hogy útját vágja a francia forradalmi eszmék terjedésének s az uralma alatt álló népeket a konzervatív abszolutizmus szellemében kormányozza. A Szentszövetség vezető szelleme, Metternich herceg 1848-ig volt ugyan a Monarchia s így Magyarország életének legfőbb irányítója, — a nemzeti múltat tisztelő és magasztaló romanticizmus s a nemzeti és vallási, társadalmi és gazdasági vonatkozásban egyaránt önrendelkezést követelő liberalizmus közben mégis mélyre ható változásokat készített elő. Közel negyedszázados erjedése után 1848 márciusában Pesten is kitört a forradalom, mely a pozsonyi rendi országgyűléssel karöltve nagy engedményekre bírta az uralkodót és a bécsi kormányt. V. Ferdinánd hozzájárult a népképviseleti országgyűlés és az annak felelős, az osztrák hatóságoktól független magyar minisztérium létesítéséhez; szentesítette azokat a törvényeket, melyek a jobbágyság intézményét eltörölték, a katolikus Egyház államvallási jellegét megszüntették s az összes állampolgárok törvény előtti egyenlőségét és közös teherviselését kimondották. A 48-as forradalmak legyűrése után azonban a bécsi kormány elvetette a „personalis unió" eszméjét és viszszatért a „reális unió" rendszeréhez. Az emiatt kitört és közel egy éven át tartó magyar szabadságharcot csak I. Miklós cár -863