Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

A subiacói kongregáció visszatérése a Regulához A subiacói kongregáció azért vált ki a cassinóiból és önálló­sult a múlt század vége felé, hogy a lehetőség szerint betűhíven megvalósítsa a Regula előírásait, visszatérjen az eredeti bencés életformához. Tudjuk, Szt Benedek semmiféle, a világot szol­gáló föladatot nem tűzött intézménye elé; csupán az volt a célja, hogy kolostora lakói mint egy család tagjai imádságuk­kal, szellemi és fizikai munkájukkal Istent keressék, szolgálják és dicsőítsék — a Regula és az apát irányítása szerint. Száza­dok hagyományait figyelmen kívül hagyva, illetve levetve ma­gáról, ezt az ősi és egyszerű életformát akarta visszaállítani Subiaco s ezért alkalmazta címében a specialitását jelző „prí­máévá observantia" megjelölést. Eszméje erős visszhangot kel­tett a bencés világban — a hozzácsatlakozott európai és tenge­rentúli kolostorok által ma a rend második legerősebb kongre­gációja, mely 33 apátsággal, több mint 1900 taggal rendelke­zik. Vajon miként bontakozott ki a Regula szerinti élet a XX. században? Mivel föntebb már szóltunk a kongregáció szerve­zetéről, a következőkben napi életét ismertetjük. A napot éjjel 1/23 órakor zsolozsmával kezdik. A zsolozsmát — mely Szűz Mária officiumát is magában foglalja — részben recitálják, részben éneklik s azon mindenki részt vesz. Életük éltető eleme az „opus Dei", a kórus, aminek semmit sem tesz­nek eléje. A silenciumot épp olyan szigorúan tartják, mint a klauzúrát. A kolostort csak társ kíséretében lehet elhagyni. Egy-két napi távozásra az apát, hosszabb időre a vizitátor, két hétnél túlra pedig az egyetemes apát adhat engedélyt. Családi otthonukba sem beteglátogatásra, sem temetésre, sem primíciára nem térhetnek vissza. A példájukon épülni kívánó, mintegy lelkigyakorlatozó vendégeket azonban — Szt Benedek előírá­sának megfelelően — szívesen látják körükben. Életmódjukat a szerénység és egyszerűség jellemzi. Húst nem esznek, celláikat — az apát kivételével — maguk takarítják, arany- és ezüst­tárgyakat nem tarthatnak maguknál. Pénteken és nagyböjtben szerdán is „disciplina"-t, önostorozást végeznek. Egyébként az­tán — étkezés, alvás tekintetében — a Regula mértéktartó éle­tét folytatják. Munkásságuk részben szellemi, részben fizikai s az a leg­több esetben nem terjed túl kolostoruk vagy plébániájuk ha­tárán. Bár Subiacónak és Monteverginének 40, illetőleg 9 ezer lelket számláló egyházmegyéje van, a pasztorációt az apátság -858

Next

/
Thumbnails
Contents