Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

A svájci—amerikai kongregáció indián missziója és kulturális munkája A svájci—amerikai kongregáció az indián missziózás szándékával kezdte működését, később azonban hasonult a testvérkongregációhoz s az is a katolikus vallás és kultúra szolgálatában látja hivatását — népfajra való tekintet nélkül. Kerete s hatásköre is szűkebb, mint az amerikai-cassinóié. Az évtizedeken át kialakult kongregációhoz az 1950-es években 9 apátság 830 szerzetese, 60 plébánia és 12 misszió 55 ezer hivője s 44 iskola 4750 tanulója tartozott. A pusztuló indián nép vallási, erkölcsi és kulturális színvonalának emelésén nagy eredménnyel dolgozott Marty Márton, alki az 1870-ben apátsági rangra emelt St Meinrad első apátja volt. Két társa kíséretében kereste föl a messze fekvő Dakota sioux-indiánjait, akik között akkora sikerrel dolgozott, hogy a szentszék 1879-ben hatalmas területet bízott rá 133 ezer fehér, és 30—40 ezer indián lakossal. Mint ezen területek apostoli vicariusa teljesen az indiánoknak szentelte életét. Templomok mellett farmokat létesített, iskolákat szervezett, apáca zárdákat és jóléti intézményeket alapított, katolikus-napokat tartott s így érdemelte ki „a sioux-indiánok apostola" jelzőt. 1889-ben két, majd több püspökséget állítottak föl ezen a területen. — Marty előbb Sioux Falls, majd St Cloud püspöke lett (t 1896). Kívánságára 1884 óta Conception apátsága is bekapcsolódott ebbe a munkába s 10 telepük lakosságának a felét, kb. 1600 indiánt hamarosan katolikussá tettek. A pasztorációs munkából St Meinrád főapátság úgy vette ki részét, hogy pl. 1965-ben 8 plébánián több, mint 10 ezer hivőt gondozott, s amellett 236 személyes nagy és 350 személyes kis szemináriumot vezetett, hogy a világi papság utánpótlását tőle telhetőleg biztosítsa. A lelkipásztorkodás mellett ugyancsak foglalkozott a legtöbb apátság szemináriumi, továbbá közép- és népiskolai neveléssel is. A conceptioni Etlin Lukácsban — a maga és mások lelke megszentelésében és a felebaráti szeretet gyakorlásában eltöltött élet után — korunk egyik szentéletű bencését tiszteljük (t 1927). Megemlítjük végül, hogy a két amerikai kongregáció és a bencés apácák legújabban egy, szakosztályokra tagolt amerikai bencés akadémiát létesítettek, mely 1950 óta évnegyedenként jelenteti meg az „amerikai bencés szemlé"-t. A folyóirat, „The American Benedictine Review" s a mögötte álló akadémia nem-854