Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet
IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit
véseit is. így a bajor bencések életföladatuknak tartották, hogy a monasztikus gyakorlatok mellett a külső munkából is kivegyék részüket. A 10 apátságból s több, mint 500 szerzetesből álló kongregációnak 12 plébánián kb. 60 000 hivője, 8, főleg középfokú iskolában 1600 növendéke van, kiknek nagy többsége internista. Szellemi és erkölcsi vonatkozásban kimagasló egyéniség volt Haneberg Bonifác (1816—76), aki mint neves orientalista és egyetemi tanár lépett be a müncheni kolostorba, mely 4 év múltán fejévé választotta. Biblikus katedráját apát korában is megtartotta. Közben több (a trieri, kölni, eichstätti) káptalan is főpásztorává választotta, míg aztán élete vége felé, 1872-ben a speyeri püspökséget el is vállalta. Az ő szerzetese volt Gams Pius, aki a majdnem 2000 éves Egyház püspökeinek névsorát igyekezett összeállítani. Apáti méltóságában később utódja, Wöhrmüller Bonifác (t 1951) a férfias kereszténységéről és „Das königliche Gebot" címen a felebaráti szeretetről írt híres könyvet. A metteniek a Regula szövegével foglalkoztak tudományos módszerrel s értékes eredménnyel. Schmidt Ödön szövegkritikai kiadását készítette el 1880-ban, Lindenbauer Benno pedig filológiailag magyarázta 1922-ben. A 6 apátságból és közel 600 szerzetesből álló svájci kongregációban igen szép élet bontakozott ki korunk folyamán. Személyi, szellemi és erkölcsi téren egyaránt Einsiedeln áll az élen, aminek alapvetését a morális és aszketikus irodalomban kiváló Tanner Konrád apátnak lehet köszönni (f 1825). Mikor 1887-ben O'Gorman angol prézes-apát meglátogatta a kolostort, megállapította, hogy régi gazdagságának ugyan csak emlékét őrzi, liturgikus és fegyelmi szempontból azonban példás életet folytat. Jó hírét mutatja, hogy a rend apátai 1913-ban és 1947-ben is Einsiedeln fejét szerették volna az apátprímási székbe ültetni, ami 1959-ben sikerült is. Gut Bennó 1967-ig töltötte be ezt az állást, amikor VI. Pál bíborosi méltóságra emelte. Hogy Szűz Máriának ez a kegyhelye mennyire középpontja Svájc katolikus életének, az látható abból, hogy évente kb. 200 000 zarándok keresi föl és a püspöki kar ott tartja évi konferenciáját. Irodalmilag dolgozó rendtársak között említést érdemel Brandes Károly, aki németre fordította Montalembert hatalmas szerzetestörténetét, 1852-ben pedig a Regulát adta ki és magyarázta németül. Marty Márton — kiről mint a sioux-indiánok apostoláról később lesz szó — „Wie man vor tausend Jahren lehrte und lernte" címen sokat emlegetett pedagógiatörténeti tanulmányt írt 1857-ben. Ringholz Odiló (t 1929) Einsiedeln monumentá-843