Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

IX. Fejezet - Korunk — a XIX. és XX. század — bencés élete: succisa virescit

keretek közt igyekezett folytatni életét s ennek alapján negyedszázados szünetelés után 1821-ben meg is tartotta első káptalanját. Az egykor oly népes kongregáció 6 provinciára tagolódott, később azonban ez a létszám nagyon megfogyatkozott. Ma csupán 10 olasz apátság —• Montecassino, a római Szt Pál, Cava, Cesena, Pontida, Palermo, Perugia, Assisi, Farfa, Modena — tartozik hozzá s ezek második fele is, főleg Farfa és Modena számbelileg igen gyönge konventtel rendelkezik. Ennek egyik oka, hogy a kolostorok többségét külső erők tönkretették, a másik pedig, hogy Subiaco kivált a szervezetből és új kongregációt létesített. A subiacói kongregáció kialakítója Casaretto Péter Ferenc volt (1810—78), aki Cesenában tett fogadalmat, aztán a tuniszi missizóban dolgozott. Onnét hazatérve elkerült Subiacóba. Mikor látta az ottani laza fegyelmet, elhatározta annak reformját. Az 1841-ben előterjesztett tervét XIV. Gergely helyeselte ugyan, annak megvalósítására mégis csak IX. Pius pápasága alatt került sor. Miután ugyanis a szárd király átadta neki Finalpiát, a pápa pedig Subiacót bízta rá — ezek a szigorúbb fegyelmű apátságok 1851-ben külön provinciát létesítettek. Azután szinte egymást érték az olasz és külföldi kolostorok csatlakozása, illetőleg alapítása, minek következtében a subiacói provincia 1867ben kivált a cassinói kongregációból s annak nevét megtartva, testvér-kongregációvá lett: „Congregatio Casinensis a primaeva observantio". Szabályzatát IX. Pius 1872-ben hagyta jóvá s azt némileg 1880-ban módosították. A kongregáció nemzetközi szervezet, mely nemzeti alapon létesített provinciákra oszlik. Idők folyamán 4 provincia alakult ki, az ~5. és 6., a német és az angol még létesülőben van, mert hiányzik a hozzá szükséges harmadik önálló kolostor. Az olasz provinciához tartozik Subiaco, Montevergine, Genova, Finalpia, Parma, Praglia, Padova, Noci. A belgának, franciának és spanyolnak Európán kívül fekvő kolostorai is vannak; a belga provincia Afflighem, Dendermonde, Steenbrugge, Pietersburg, a francia Pierre-qui-Vire, Belloc, Kerbénéat, En Calcat, Fleury, Tournay, a spanyol Montserrat, Samos, Valvanera, Vina del Mar kolostorokból áll. A német Siegeburg és Kornelimünster éppúgy csak pro-provinciát alkot, mint az angol Ramsgate és Prinknash is. Mint mindegyik kongregációban, úgy a subiacóiban is a legfőbb hatalom az egyetemes káptalan kezében van. Az választja 8 évenként a kongregáció fejét, a Subiacóban lakó egyetemes apátot, az „abbas generalis"-t s a rangban utána következő ró-831