Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban

Világiakat viszont sem ide, sem az infirmatoriumba nem volt szabad meghívni, nehogy szó-beszéd tárgya legyen az ilyen ét­kezés. Étkezés alatt ősi szokás szerint valami épületes könyv­ből kellett fölolvasni. Ruházat tekintetében ugyancsak a régi szerény hagyományokat kívánta uralomra juttatni. XII. Bene­dek. Ezért meghatározta annak minőségét és mértékét s tiltotta a föltűnő szabású és díszes ruhák, saruk, kesztyűk viselését. A közös élet fönntartása céljából azt is megkívánta, hogy a konvent tagjai az apáttal együtt közös dormitóriumban alud­janak. Az ott létesített s egyéb cellákat is meg kell szüntetni, kivéve a betegekét, az öregekét s azokét, akik számára azt hi­vataluk vagy munkájuk természete indokolja. A bulla szerint klauzúra törvényét szigorúan kell értelmezni. A kolostorból való távozást s annak célját mindig be kell je­lenteni az elöljárónak s csak annak engedélyével, illetőleg megbízásából szabad onnét bizonyos — lehetőleg rövid — időre távozni. De külső házból vagy birtokból se menjen senki még a monostorba se hívás vagy küldés nélkül. Aki ezen rendelke­zések ellen vét, azt nyilvánosan megvesszőzik. Aki úgy távo­zik, hogy éjszakára nem tér vissza, az szerzetesi ruhát és zso­lozsmás könyvet — amit a XII. század óta alkalmaztak és bre­viáriumnak neveztek — vigyen magával. Világiakkal ne egye­nek-igyanak, ne szórakozzanak a szerzetesek. Nő, még a szerze­tes anyja vagy nővére sem lakhatik a monostorban. A világiak­kal való érintkezés helye a beszélő terem, a parlatorium. Záradékként elrendelte a pápa, hogy a bullát minden mo­nostorban évenként kétszer olvassák föl. Aztán rendtartomá­nyonként kijelölte azt a 2—3 apátot, kiknek föladata lett az első provinciális káptalanok megszervezése, melyek után a töb­bieknek automatikusan kellett működniök. Bár XII. Benedek pápa bőséges és szigorú szankciókkal látta el rendelkezését s az elnökök és vizitátorok számára megfelelő jurisdictiót is biztosított — a bulla, tán csak Magyarországot s a káptalanokat folyamatosan tartó Angliát kivéve, mégsem érte el kívánatos hatását. Ennek okai közt a szabadosságra és kényelemre hajló emberi természet mellett az apátok autokratikus magatartására kell utalnunk. A Regulában biztosított, szinte korlátlan jogaikat a legtöbb esetben és hosszabb időre a pápai rendelkezések sem tudták korlátozni. De nagy baj volt az is, hogy később sem XII. Benedek, sem közvetlen utódja, a bencés VI. Kelemen nem sürgette kellő eréllyel a bulla végrehajtását. Ezzel szemben mindkét pápa sok apátnak adott fölmentést a bulla egyes ren­500

Next

/
Thumbnails
Contents