Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

Ami a pannonhalmi főiskola tudományos mentalitását és szel­lemiségét illeti, ott tomista alapokra építve skolasztikus mód­szerrel folyt a munka. Az egyetlen tomista német egyetem, a salzburgi révén a pannonhalmiak a spanyol karmeliták és ben­cések hagyományaihoz csatlakoztak. Ezt a szellemet a bajor földről származó Resch János, Wenzl Alfonz és a Salzburgban képzett Haasz Ámánd gyökereztette meg Pannonhalmán. Wenzl „Theoremata"-ja már címében jelezte, hogy a problémákat to­mista módon oldják meg, „quaestiones angelico-thomistice reso­lutae" — s az említett Szabó-féle jegyzet is hangsúlyozta, hogy Haasz Szt Tamás Summa­j a nyomán fejtegette az isteni eré­nyeket: Commentarius in secundam secundae divi Thomae Aquinatis de fide, spe et caritate. Emellett ismerték a kor ki­váló jezsuita teológusait, pl. Suarezt, Molinát is. A XVIII. század közepén Vajda Sámuel is tanította Szűz Mária szeplőtelen fogantatását és a pápa csalatkozhatatlanságát. Miután így kiépült a pannonhalmi bölcseleti és hittudományi főiskola, a növendékek rendszerint itthon végezték tanulmá­nyaikat. Ennek ellenére később is voltak olyan kiválóbb tehet­ségű klerikusok, 'akik valamelyik egyetemen szerezték maga­sabb műveltségüket és képesítésüket. Sajghó pl. 1723-ban Saj­novics Placidot és Kecskeméti Odót Salzburgba küldte, 1743­ban Somogyi Dánielt Nagyszombatba. Kovács Rupert az 1770/71. iskolaévet Bécsben töltötte, hogy ott jogi doktorátust szerezzen. A pannonhalmi tanulmányokkal kapcsolatban az egyházi zene és ének kultiválásáról is meg kell emlékeznünk, amire az istentiszteletnél nagy szükség volt. A zene művelői és tanítói között föltűnő a nem magyar származásúak nagy száma. A XVII. században szlovák Hőgyési Emiliánt kiváló zenésznek tartották, Jungwolfer Benedek a század vége felé német kolos­torokban tanulmányozta az egyházi zenét és éneket. Mentil Györgyöt és Skultéty Gellértet jó énektanárként emlegették. Korunkban az ősi korális énekkel, a gregoriánnal szemben ná­lunk is a hangulatosabb, többszólamú figurális került előtérbe. Bár a figurális éneket a 90-es években még Lasek Ildefonz ta­nította, a XVIII. században már általában a civil orgonisták ve­zették — a korális tanítása azonban mindvégig bencés kezek­ben maradt. 1731-ben a perjel följegyezte naplójába, hogy a korális ének próbája után až orgonista a figurális énekben kezdte oktatni a növendékeket. A pannonhalmi főiskola fejlődését szemléltetve érdemes meg­jegyezni, hogy a teológia ugyan állandóan a főmonostorban ma­-788

Next

/
Thumbnails
Contents