Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

Ami a pannonhalmi főiskola tudományos mentalitását és szellemiségét illeti, ott tomista alapokra építve skolasztikus módszerrel folyt a munka. Az egyetlen tomista német egyetem, a salzburgi révén a pannonhalmiak a spanyol karmeliták és bencések hagyományaihoz csatlakoztak. Ezt a szellemet a bajor földről származó Resch János, Wenzl Alfonz és a Salzburgban képzett Haasz Ámánd gyökereztette meg Pannonhalmán. Wenzl „Theoremata"-ja már címében jelezte, hogy a problémákat tomista módon oldják meg, „quaestiones angelico-thomistice resolutae" — s az említett Szabó-féle jegyzet is hangsúlyozta, hogy Haasz Szt Tamás Summaj a nyomán fejtegette az isteni erényeket: Commentarius in secundam secundae divi Thomae Aquinatis de fide, spe et caritate. Emellett ismerték a kor kiváló jezsuita teológusait, pl. Suarezt, Molinát is. A XVIII. század közepén Vajda Sámuel is tanította Szűz Mária szeplőtelen fogantatását és a pápa csalatkozhatatlanságát. Miután így kiépült a pannonhalmi bölcseleti és hittudományi főiskola, a növendékek rendszerint itthon végezték tanulmányaikat. Ennek ellenére később is voltak olyan kiválóbb tehetségű klerikusok, 'akik valamelyik egyetemen szerezték magasabb műveltségüket és képesítésüket. Sajghó pl. 1723-ban Sajnovics Placidot és Kecskeméti Odót Salzburgba küldte, 1743ban Somogyi Dánielt Nagyszombatba. Kovács Rupert az 1770/71. iskolaévet Bécsben töltötte, hogy ott jogi doktorátust szerezzen. A pannonhalmi tanulmányokkal kapcsolatban az egyházi zene és ének kultiválásáról is meg kell emlékeznünk, amire az istentiszteletnél nagy szükség volt. A zene művelői és tanítói között föltűnő a nem magyar származásúak nagy száma. A XVII. században szlovák Hőgyési Emiliánt kiváló zenésznek tartották, Jungwolfer Benedek a század vége felé német kolostorokban tanulmányozta az egyházi zenét és éneket. Mentil Györgyöt és Skultéty Gellértet jó énektanárként emlegették. Korunkban az ősi korális énekkel, a gregoriánnal szemben nálunk is a hangulatosabb, többszólamú figurális került előtérbe. Bár a figurális éneket a 90-es években még Lasek Ildefonz tanította, a XVIII. században már általában a civil orgonisták vezették — a korális tanítása azonban mindvégig bencés kezekben maradt. 1731-ben a perjel följegyezte naplójába, hogy a korális ének próbája után až orgonista a figurális énekben kezdte oktatni a növendékeket. A pannonhalmi főiskola fejlődését szemléltetve érdemes megjegyezni, hogy a teológia ugyan állandóan a főmonostorban ma-788