Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

kitört Rákóczi-féle harcok, s a korán, 47 éves korában bekövetkezett halála miatt nem tudta megvalósítani. A főmonostor bővítése tekintetében a legtöbb alkotás Sajghó nevéhez fűződik, kinek ideje is, módja is volt szándéka megvalósítására. A tevékeny természetű főapát kormányzása első évétől kezdve sürgette az építkezéseket. A hármas halom egyikén 1724-ben épült a kecses barokk stílusú Boldogasszonykápolna, másikra ugyanakkor Kálváriát állítottak. A főmonostor templomával csupán annyi történt, hogy a falrepedéseket vaskapcsokkal vonatták össze s az apátsággal együtt becserepezték. A templomot 1723-tól 34-ig tartó évtizedben szinte körül építették, amikor fölhúzták az apátság mai északi és keleti szárnyát, a kerengő déli oldalát pedig megnyújtották nyugati irányban. A keleti szárny dísze a hatalmas méretű ebédlő lett, melyben a barokk fantázia, mozgalmasság és színpompa üli diadalát. Az emeletnyi magasságú térségbe oszlopokon álló kupolás termet festettek s a nyitott kupolán keresztül az ég, azon pedig a puttóktól körülvett Szt István király megdicsőült alakja látható. A nagy falfestmények mellett jellegzetes díszei az ebédlőnek a szerzetesi erényeket szimbolizáló szellemes emblémák s a szalagszerűen és képkeretként gazdagon alkalmazott stukkók. Az építkezést Wittwer Atanáz, győri karmelita irányította, a díszítést D. A. Fossati velencei festő végezte. Az ebédlővel egyidőben készült el a község temploma; mindkettőt 1734-ben vették használatba. Am a tradíciót nem kímélő barokk pompaszeretet és alkotni vágyás még ezzel sem volt kielégítve. Mikor Sajghó halála után 1768-ban Somogyi Dániel Bécsben megkapta kinevezését, az illetékesek értésére adták, hogy elvárják tőle az 1763. évi földrengés által megrongált s egyébként is szabálytalan formájú főmonostor átépítését. Bár a délnémet és az osztrák bencés mintákat követő szimmetrikus, a kéttornyú templomot körülfogó, rokokó-stílusú hatalmas épületterv már 1770-ben elkészült, megvalósítására a vele kapcsolatos nagy földmunkák és költségek miatt mindaddig nem került sor, míg aztán az évek óta fenyegető föloszlatás tárgytalanná nem tette azt 1786-ban. A győri házat Gencsy Egyed szerezte meg 1668-ban, amit több szomszédos kisebb épület megvásárlása után „Apátúr-ház"zá fejlesztett. A festményekkel, stukkóval és márvánnyal bőségesen díszített ház Győr egyik legművésziesebb épülete, mely egy évszázadon át a főapátok tartózkodási helye lett. A festmények a Bécsben iskolázott Schaller István alkotásai. -776