Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

Ezek a fejlemények, továbbá a népre nehezedő adóterhek és katonai brutalitások okozták, hogy a XVIII. század elején II. Rákóczi Ferenc vezetése alatt egyetemes jellegű nemzeti fölkelés robbant ki a Habsburg-német uralom ellen, mely 1703tól 1711-ig tartott és mindkét fél részéről sok áldozatot követelt. A III. Károly és a magyarság közt az engesztelékenység jegyében megkötött szatmári béke az ország számára viszonylagos nyugodt fejlődés alapja lett. Ebből azonban nem következik, hogy a magyarság kigyógyult volna a török korban szenvedett súlyos sebeiből. A nemzetiségi állammá lett Magyarország katolikus szellemű restaurálása A XVI.—XVII. század szinte állandó harcai és pusztításai következtében a magyarság erősen megfogyatkozott, mert a vérveszteséget túlságosan is a hazáját védő, az államfönntartó elem, a magyarság szenvedte. Ennek következtében falvak ezrei lettek néptelenekké, hatalmas birtokok maradtak kihasználatlanul, nagy területek mocsarasodtak és szikesedtek el. Világos, hogy a nyugodt idők beköszöntével a Habsburg-kormányzat és a földesurak egyaránt rajta voltak, hogy földművelő, adófizető és katonáskodó jobbágyokra tegyenek szert. Ezért került sor arra a példátlanul nagyarányú s egy évszázadon át (1684—1785) tartó telepítésre, mely megváltoztatta Magyarország népességi arculatát s megszüntette benne a magyarság abszolút számbeli fölényét. Az elhagyott falvak és gazdaságok megszállói ugyanis a hazai szlovákok, horvátok és románok közül kerültek ki, akik a XVI.—XVII. században aránylag biztonságban éltek hegyeikben s fölgyülemlett fölös erejüket most készségesen bocsátották le a magyarságban megfogyatkozott síkságokra. De sok külföldi is érkezett az országba. Közülük megemlítjük Csernovich Arzén ipeki pátriárkát, aki kb. 200 000 ráccal menekült és telepedett az ország déli részeire. A katolikus délnémet, köztük a fuldai hercegapátságbeli „svábok" a nyugati határmentén kívül Buda környékét, a Bakonyt, Tolnát, Baranyát, a „schwäbische Türkei"-t s a Duna—Tisza—Temes vidékét szállták meg. Kollonics Lipót püspök, a magyar kamara germanizáló elnöke úgy vélte, hogy a magyar telepeseknek 3, németeknek 6 évre kell adómentességet biztosítani, hogy minél több sváb költözzék Magyarországra, hogy ezáltal „a forradalmak-766