Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

pl. a maroillesi apátság tagjait — csak erőszakkal tudtak eltávolítani kolostorukból, melynek stabilitas-fogadalmat tettek; mások önként távoztak, hogy más körülmények közt — pl. mint világi papok — valósítsák meg eszményeiket; de voltak olyanok is, akik alkalmazkodtak az adott viszonyokhoz és elfogadták a papság polgári alkotmányát. E tekintetben a vannisták viselkedtek a leggyöngébben, akiknek 25%-a aláírta a konstitúciót. Igaz, hogy voltak olyan egyházmegyék is, melyek papsága 50— 85%-ban tagadta meg korábbi meggyőződését és hivatását. Az ellenálló egyháziakra és szerzetesekre nehéz megpróbáltatások vártak. A nyugdíjakat és a reuniós házakat hamarosan megszüntették, s így a bencések egy része külföldi apátságokba menekült, más része pedig otthon lappangott. Ezek közül sokan kerültek börtönbe, ahol 14 meghalt; 10 — köztük a szoros fegyelmű clunyiek generálisa — guillotin alá jutott, másokat, mint a maurinusok generálisát egyéb módon végezték ki s több mint 80-at pedig deportáltak. Ha nem is ennyire, mégis nyomorúságos sors és hasonló pusztulás várt mindazon országok szerzetességére, melyekben a francia forradalmárok vették át a vezetést. Miután a francia seregek megszállták a Rajna balpartját, ott is a francia közállapotokat igyekeztek kialakítani. Az annak során 1795-ben megszüntetett apátságok közül az ősrégi Echternach fajanszgyár lett. A belga szerzetesség föloszlatása 1796-ban következett be. Ott is sok kolostort leromboltak, másokat profán célokra alkalmaztak. Lakóik részben külföldre menekültek, részben pasztorációban vagy más munkakörben helyezkedtek el. A svájci szerzetesi és bencés életet az 1798-ban szervezett s francia irányítás alatt álló „Helvét köztársaság" törekedett megszüntetni. Ez a legtöbb konvent s az érdemekben oly gazdag St Gallen esetében sikerült is, mások azonban a polgári alkotmányra letett eskü révén meg tudták menteni életüket. Einsiedeln 1798-ban szintén föloszlott, de 1801-ben újra kezdte életét. Napóleon uralma alatt a német, olasz és spanyol 'apátságok omlanak össze Bár a francia forradalom véres korszakának Napoleon konzuli, majd császári hatalmával véget vetett, a racionalizmus egyház- és szerzetesellenes irányzata az ő uralma idején (1799 —1814) is folytatódott. A német, olasz és spanyol apátságok megszüntetése végeredményben az ő nevéhez fűződik. -761