Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

A bajor apátságokkal szemben hasonló eljárást követett Ká­roly Teodor választófejedelem (1777—1799), aki a jezsuita rend föloszlatása után tanár nélkül maradt ingolstadti egyetem s egyéb iskolák ellátását bízta a bencésekre. Az apátválasztást, a kolostori életet, az iskolák irányítását már ott is állami szervek ellenőrizték. II. Józseffel megegyezően Károly Teodor is az ál­lamegyházi fölfogást vallotta. A francia forradalom a bencés rendet is elpusztítja Az igazi vihart — mely romba döntött trónt és oltárt s Isten helyére az Észt állította — az 1789-ben kitört francia forrada­lom jelentette. Mivel annak racionalista világnézeti, politikai és egyházi vonatkozású előkészítését a föntebbiekben már vá­zoltuk, a következőkben csak lényegesebb rendelkezéseit fog­juk ismertetni. Az első lépés — melyet aztán folyton gyorsuló mozgással kö­vettek a többiek — az volt, hogy 1789 októberében megtiltot­ták a szerzetes rendeknek, hogy új jelentkezőket, novíciusokat vegyenek föl. November elején az egyházi s így a bencés java­kat is államosították. A szerzetesség eltörlése 1779 február 13-án történt, amikor kijelentették, hogy a fogadalmaknak nincs kötelező ereje, a szerzetesek távozhatnak kolostoraikból, s az­tán vagy nyugdíjból vagy a számukra szervezett szociális ott­honokban, az úgynevezett reuniós házakban élhetnek. így ke­rült a St Germain-des-Prés 20 tagja St Denisbe. Július 12-én szavazta meg a parlament a papság polgári alkotmányát, mely egyházellenes konstitúciónak az elfogadását, aláírását VI. Pius megtiltotta. Egy év alatt, 1790 októberére francia szerzetesi és bencés szempontból már minden elveszett. Anyagi és kulturális vonatkozásban szenvedett kár fölbecsül­hetetlen volt. A fölizgatott tömeg fanatikus dühvel pusztította a templomokat és kolostorokat, azok művészi és tudományos értékeit, az előző századok pótolhatatlan alkotásait és emléke­it. Clunyt vandál módon tették tönkre, ismételten végig rabol­ták s az égő St Germainből 1794-ben Dumbrovski, az orosz kö­vetség tagja mentette ki azokat az V.—XII. századokból szár­mazó latin kéziratokat, melyeket aztán a cári könyvtárban he­lyeztek el Szentpétervárott. Könyv- és levéltári anyaguk túl­nyomó része egyébként állami gyűjteményekbe került — a pá­rizsi St Germain és St Bertin, Cluny, Corbie és más apátságok kéziratállománya a párizsi Bibliothèque Nationale­ba jutott. A szerzetesek magatartása és sorsa különböző volt. Sokat — -760

Next

/
Thumbnails
Contents