Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

A bajor apátságokkal szemben hasonló eljárást követett Károly Teodor választófejedelem (1777—1799), aki a jezsuita rend föloszlatása után tanár nélkül maradt ingolstadti egyetem s egyéb iskolák ellátását bízta a bencésekre. Az apátválasztást, a kolostori életet, az iskolák irányítását már ott is állami szervek ellenőrizték. II. Józseffel megegyezően Károly Teodor is az államegyházi fölfogást vallotta. A francia forradalom a bencés rendet is elpusztítja Az igazi vihart — mely romba döntött trónt és oltárt s Isten helyére az Észt állította — az 1789-ben kitört francia forradalom jelentette. Mivel annak racionalista világnézeti, politikai és egyházi vonatkozású előkészítését a föntebbiekben már vázoltuk, a következőkben csak lényegesebb rendelkezéseit fogjuk ismertetni. Az első lépés — melyet aztán folyton gyorsuló mozgással követtek a többiek — az volt, hogy 1789 októberében megtiltották a szerzetes rendeknek, hogy új jelentkezőket, novíciusokat vegyenek föl. November elején az egyházi s így a bencés javakat is államosították. A szerzetesség eltörlése 1779 február 13-án történt, amikor kijelentették, hogy a fogadalmaknak nincs kötelező ereje, a szerzetesek távozhatnak kolostoraikból, s aztán vagy nyugdíjból vagy a számukra szervezett szociális otthonokban, az úgynevezett reuniós házakban élhetnek. így került a St Germain-des-Prés 20 tagja St Denisbe. Július 12-én szavazta meg a parlament a papság polgári alkotmányát, mely egyházellenes konstitúciónak az elfogadását, aláírását VI. Pius megtiltotta. Egy év alatt, 1790 októberére francia szerzetesi és bencés szempontból már minden elveszett. Anyagi és kulturális vonatkozásban szenvedett kár fölbecsülhetetlen volt. A fölizgatott tömeg fanatikus dühvel pusztította a templomokat és kolostorokat, azok művészi és tudományos értékeit, az előző századok pótolhatatlan alkotásait és emlékeit. Clunyt vandál módon tették tönkre, ismételten végig rabolták s az égő St Germainből 1794-ben Dumbrovski, az orosz követség tagja mentette ki azokat az V.—XII. századokból származó latin kéziratokat, melyeket aztán a cári könyvtárban helyeztek el Szentpétervárott. Könyv- és levéltári anyaguk túlnyomó része egyébként állami gyűjteményekbe került — a párizsi St Germain és St Bertin, Cluny, Corbie és más apátságok kéziratállománya a párizsi Bibliothèque Nationaleba jutott. A szerzetesek magatartása és sorsa különböző volt. Sokat — -760