Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban

a szegényeknek élelemmel és ruházattal való támogatására nagy gondot kell fordítani. Mindezen határozatok megvalósítását a káptalanon választott vizitátorok ellenőrzik, akiket tisztelettel és alázattal kell fo­gadni. De a vizitátorok is adjanak jó példát — legyenek tapin­tatosak az információszerzésben, törekedjenek az apátok tekin­télyének megóvására s a hibák meglátására is. A bajokat az apátok kötelesek orvosolni; a vizitátorok csupán akkor avatkoz­zanak a monostorok életébe, ha az illetékes apát nem tud segí­teni vagy ha kéri támogatásukat. Ezek a határozatok — melyeket a yorki érseki tartomány 1221. évi bencés káptalanja is magáévá tett — világosan mutat­ják a komoly törekvést a szabályszerű szerzetesi élet fönntartá­sára, illetőleg kialakítására, noha a böjt tekintetében enyhítették a Regula rendelkezéseit. Az angolok ebben a szellemben foly­tatták káptalanjaik tartását, melynek fénykora az 1270—1300 évekre esett. Eredménye az egységes és reguláris bencés élet­forma lett, melynek nemcsak szimbóluma, hanem fontos esz­közlője is lett a XIII. század vége felé az oxfordi egyetem mellett megszervezett közös bencés tanulmányi ház. III. Ince két utódja, III. Honór és IX. Gergely ugyancsak szorgalmazta a káptalanok tartását, illetőleg a szükségessé vált reformok megvalósítását. Az utóbbi az 1235-ben és 1237-ben kiadott statútumaiban kívánta a klauzúra szigorú értelmezését, a húsételtől való megtartóztatást, a magántulajdonnak tekin­tett ruhapénzek megszüntetését, a liturgia bensőséges, méltó végzését. Elrendelte, hogy 18. életévük előtt ne engedjék a je­lentkezőket noviciátusba, melynek egyik főföladatát Szt Bene­dek regulájának és ezen statútumoknak alapos megismerteté­sében jelölte meg. Elvárta az apátoktól, hogy monostorukban éljenek s reguláris életükkel adjanak példát szerzeteseiknek. Utazásaikon legföljebb 10 lovag kísérje őket. Ne csak officiáli­saik, hanem ők maguk se rendelkezzenek önhatalmúlag apátsá­guk javaival, jövedelmeivel. Az anyagi ügyekről évente leg­alább háromszor tanácskozzanak konventjükkel vagy annak képviselőivel. Nagyobb sikert azonban ezek az intézkedések sem értek el. Ennek oka nem csupán a bencések vonakodásában keresendő. Hátrányosan hatott a káptalani intézmény fejlődésére, hogy Cluny továbbra is mégtarthatta monarchikus alkotmányát s annak nemcsak francia, hanem külföldi monostorai sem vettek részt az apátok demokratikus egyenlőségét valló káptalanokon. 494

Next

/
Thumbnails
Contents