Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban

a szegényeknek élelemmel és ruházattal való támogatására nagy gondot kell fordítani. Mindezen határozatok megvalósítását a káptalanon választott vizitátorok ellenőrzik, akiket tisztelettel és alázattal kell fogadni. De a vizitátorok is adjanak jó példát — legyenek tapintatosak az információszerzésben, törekedjenek az apátok tekintélyének megóvására s a hibák meglátására is. A bajokat az apátok kötelesek orvosolni; a vizitátorok csupán akkor avatkozzanak a monostorok életébe, ha az illetékes apát nem tud segíteni vagy ha kéri támogatásukat. Ezek a határozatok — melyeket a yorki érseki tartomány 1221. évi bencés káptalanja is magáévá tett — világosan mutatják a komoly törekvést a szabályszerű szerzetesi élet fönntartására, illetőleg kialakítására, noha a böjt tekintetében enyhítették a Regula rendelkezéseit. Az angolok ebben a szellemben folytatták káptalanjaik tartását, melynek fénykora az 1270—1300 évekre esett. Eredménye az egységes és reguláris bencés életforma lett, melynek nemcsak szimbóluma, hanem fontos eszközlője is lett a XIII. század vége felé az oxfordi egyetem mellett megszervezett közös bencés tanulmányi ház. III. Ince két utódja, III. Honór és IX. Gergely ugyancsak szorgalmazta a káptalanok tartását, illetőleg a szükségessé vált reformok megvalósítását. Az utóbbi az 1235-ben és 1237-ben kiadott statútumaiban kívánta a klauzúra szigorú értelmezését, a húsételtől való megtartóztatást, a magántulajdonnak tekintett ruhapénzek megszüntetését, a liturgia bensőséges, méltó végzését. Elrendelte, hogy 18. életévük előtt ne engedjék a jelentkezőket noviciátusba, melynek egyik főföladatát Szt Benedek regulájának és ezen statútumoknak alapos megismertetésében jelölte meg. Elvárta az apátoktól, hogy monostorukban éljenek s reguláris életükkel adjanak példát szerzeteseiknek. Utazásaikon legföljebb 10 lovag kísérje őket. Ne csak officiálisaik, hanem ők maguk se rendelkezzenek önhatalmúlag apátságuk javaival, jövedelmeivel. Az anyagi ügyekről évente legalább háromszor tanácskozzanak konventjükkel vagy annak képviselőivel. Nagyobb sikert azonban ezek az intézkedések sem értek el. Ennek oka nem csupán a bencések vonakodásában keresendő. Hátrányosan hatott a káptalani intézmény fejlődésére, hogy Cluny továbbra is mégtarthatta monarchikus alkotmányát s annak nemcsak francia, hanem külföldi monostorai sem vettek részt az apátok demokratikus egyenlőségét valló káptalanokon. 494