Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

sé-re alapozták. Ezek mellett természetesen sokat merítettek a korábbi és a korabeli bencés lelki irodalomból is. Charmans Brúnó gladbachi apát (t 1680) a bursfeldi kongregáció ifjúsága számára írt elmélkedéseket s készített lelki életre vezető kalauzt. A sokat utazó és irodalmi téren roppant tevékeny Weingarten Bucelin Gábor 1681) a Mancipatus Deiparae, az Istenanya rabszolgasága című művével a Szt Szűz tiszteletét szolgálta, a Benedictus revidivus-szal a bencés életerőt növelte, s a Menologium Benedictinum-mal, életrajzok keretében, szintén a bencés életeszményt tárta olvasói elé. A scheyerni Kimpfler Gergely aszketikát dolgozott ki a bajor kongregáció használatára. Kora legműveltebb német bencése, Gerbert Márton, St Blasien hercegapátja (1764—93) több művében foglalkozott a misztikus vallásosság ismertetésével és terjesztésével. Az osztrák aszketikus szerzők közül Cornier Dávid göttweigi apát (| 1648) és a salzburgi Preisinger Rudolf emelkedett ki. Az előbbit német Blosiusnak nevezték, az utóbbi a XVIII. század közepén dolgozta ki bencés aszkézisét. A melki Pez Bernát (t 1735) 12 kötetes aszketikus könyvtárt szerkesztett. Mint már ismételten láttuk, a kor vallási életének egyik jellegzetessége a rabszolgaságnak (mancipatus) nevezett, a fönntartás nélküli Szűz Mária-tisztelet és szolgálat volt, melyet a bencések is fölkaroltak. A Mária-kultuszt ápoló zarándokhelyek között híres volt a bencések Maria-zelli temploma. A másik jellemző vonást a Jézus szíve tiszteletében láthatjuk, mely a XVIII. század eleje óta bontakozott ki. A bencések Jézus szíve kultuszát a béke és öröm lelkülete hatotta át, mert a Szent Szívben az isteni jóság megnyilatkozását szemlélték. Velük szemben a jezsuiták Jézus szíve engesztelését és a jóvátételt tartották ezen ájtatossági gyakorlat céljának. Korunk német katolikus szellemiségét, tudományosságát elsősorban a védekezés, az apológia és a vitatkozás, a polémia szempontja irányította. Magával ragadó konstruktív egyéniség talán csak Canisius Szt Péter volt, aki a katolicizmus megszilárdítása mellett megalapozta a jezsuita rendet, mely Németországban is megszervezte kollégiumait és egyetemeit. A bencések előbb szívesebben képezték növendékeiket, de aztán belátták az egyetemi oktatás, a tudományos képzés előnyeit. A tehetségesebb sváb bencések főleg az ingolstadti és döllingeni, a bursfeldiek a kölni, a rajnavidékiek és az északiak a paderborni, az oszrákok a bécsi egyetemet látogatták, ahol közösen szervezett tanulmányi házak, kollégiumok álltak rendelkezésükre. -732