Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VIII. Fejezet - A bencés szerzetesség megerősödése a barokk, összeroppanása a fölvilágosodás korában

dományos munkára 'kijelölt és fölszerelt öt másik kolostor valamelyikébe mentek, ahol idősebb tudós rendtársaik mellett elméleti és gyakorlati oktatások által azok tanítványai, majd munkatársai, végül utódai lettek. Kutató és irodalmi tevékenységük; Mabillon elvi és módszeres alapvetése A maurinusok életét speciálisan jellemzi azok meglepően nagy irodalmi működése, mely egyaránt irányult a lelki és a szellemi élet területére. A lelki élet terén irányt mutatóvá vált a ď Achery és Bastid munkája nyomán összeállított és az 1660-as években megjelentett 6 kötetes Bibliotheca patrum ascetica. Legnagyobb hatású írójuk a szentéletű és Jézus szíve tiszteletét ápoló Martin Kolos volt (fi696), aki — miként a fiatalon özveggyé, aztán orsolyitává lett és misztikus életet élő anyja is — gazdag egyéni élményei alapján írt az imáról és a belső életről olyan műveket, melyek latin és olasz nyelven is megjelentek. Más munkájában a Regula lelki világával foglalkozott, azt magyarázta. Lamy Ferenc (|1711) az Isten ismerete és szeretete című művében azt fejtegette, hogy csupán Isten szeretete tudja legyőzni a bűnt s az erények mind annak megnyilatkozásai. A tökéletesség legbiztosabb és legrövidebb útja a szeretet — de azt megtalálni s azon haladni csak az erős, és kitartóan törekvő lelkeknek sikerül. Morei Róbert (|1731) az Űr Jézus szenvedéséről, az Űrnapról, a Szentlélekről, a zsoltárak és az evangéliumok aszketikus fölhasználásáról írt hatásos elmélkedéseket. Bár a maurinusok kolostoraikat nem kívánták tudományos akadémiákká szervezni s a rendtagok többsége sem foglalkozott tudományos munkával, a kongregáció arculatára mégis a tudományosság nyomta rá bélyegét. Ez a vonás — miként említettük — vannista örökségként annyira erősödött, hogy a XVII. század végére a maurinusok az európai tudományosság legszervezettebb és legeredményesebb munkaközösségévé lettek. Ebből a célból több nagy és modern könyvtárt és kéziratgyűjteményt létesítettek, melyek közt a párizsi St Germainé vált ki 50 000 kötetével és 7000 kéziratával. Ott dolgoztak a maurinus tudósok és tanítványaik, akik aztán átvették és folytatták mestereik munkáját. A maurinusok tevékenységének célját, föladatait és módszereit a jámbor életű, nagy tehetségű és törhetetlen munkabírású Mabillon János (|1707) írásaiból ismerhetjük meg. -719