Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VII. Fejezet - A kommenda-rendszer és a kongregációk kifejlődése; a protestantizmus és a török pusztítás a reneszánsz korában

mint ahogyan a társadalmi igazságosságból fakadó béke áldásait színezte. A valódi keresztény humanizmus képviselőjeként a hazaszeretetet és a katolikus lelkületet szerves, eleven egységbe foglalta. Egy másik pannonhalmi bencés, Koppányi Barnabás őrszerzetes, ugyanabban az időben, 1522 táján készített egy beszédet az apát és a konvent számára Szt Benedek tiszteletéről. Bár csak fogalmazványban és csonkán maradt ránk a beszéd, annyit mégis láthatunk belőle, hogy szerzője alapos humanista kultúrával rendelkezett, mert az igazi cicerói kifejezéseket szinte halmozva alkalmazta. A művészetek terén hasonló föllendülést tapasztalhatunk Tolnai Máté kormányzása idején. A Forgách-kódex — a budapesti egyetemi könyvtár egyik legnagyobb kincse — első részét, az evangelistariumot egy kiváló pannonhalmi művész díszítette. Bár nevét és életkörülményeit nem ismerjük, annyi a műből is látható, hogy képzettségét valamelyik osztrák miniatúra-műhelyben szerezte. Az evangelistarium majdnem 30 iniciáléját az 1511—15. években készítette s bennük az Űr Jézus életének egyes jeleneteit s Szűz Mária, Szt Péter, Pál, Máté, Márton, Benedek s mások alakját ábrázolta. Sajátságos, hogy a szenvedéstörténet drámai eseményeinek megfestésére nem vállalkozott. A legművésziesebben az első lapot illuminálta, ahol virágfüzéres keretben madarak és angyalkák, alsó részének közepén Tolnai címere, balra védőszentje, Máté apostol, jobbra pedig Pannonhalma patrónusa, Szt Márton lovag képs láthatók. Bár Dürer Albert és egy bázeli imakönyv metszeteinek hatása észrevehető a témák fölvetésében és megoldásában, a jelenetes ábrázolásokban s a lapok kereteinek kidolgozásában igyekezett egyéni érzést és elgondolást érvényesíteni. Azok pátoszát józan egyszerűséggel mérsékelte. A kódex második részét a szintén pannonhalmi Forgách Pál díszítette 1515/16-ban — nagyobb igyekezettel, mint tehetséggel és képzettséggel. Tolnai korának és művészi törekvéseinek tanúja a pannonhalmi székesegyház két belső reneszánsz portáléja is. Ezek ismerete alapján nem lehet meglepő, ha halála után fiai szintén nemes reneszánsz emléktáblán, illetőleg vörös márvány sirkövön, főpapi díszben ábrázolva örökítették meg a főapát emlékét. -692