Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VII. Fejezet - A kommenda-rendszer és a kongregációk kifejlődése; a protestantizmus és a török pusztítás a reneszánsz korában

életmódjuk túlságosan Is evilági: „Az egyháziak gyakrabban be­szélnek a pénzről, mint a mennyországról. Gyakrabban forog aj­kukon a Nemezis és a Lais, mint Krisztus, s ami úgyszólván el­viselhetetlen, buzgóbban forgatják Plautust és Vergiliust, mint az evangéliumot, szenvedélyesebben tanulmányozzák Epikuros tanításait, mint az egyházjogot". A kancelláriának ezt a világias szellemét természetesen nem szabad általánosítanunk — nem tudta meghódítani az Tolnai Mátét sem. Amikor ugyanis a gyönge egészségű (debilis), de erős lelkületű királyi jegyző 1500-ban megkapta a pannonhalmi apát­ságot, kész volt arra, hogy mindenekelőtt saját életében valósít­sa meg a Regula rendelkezéseit, aztán monostorában, majd az egész magyar bencés rendben virágoztassa föl annak szellemét. Pár évvel később, 1508-ban a pannonhalmi konvent úgy jelle­mezte apátját, hogy az kitűnő erkölcsű, józan és a lelkek üdvé­ért hevülő férfiú, aki az imádságban és az önmegtagadásban egyaránt kiválik s az egész magyar bencés rend újjászervezője — egy szóval minden erénnyel ékeskedő főpap. A királyi apátságok uniója A királyi adományozás tudomásulvétele után a pannonhalmi konvent apátjává választotta Tolnai Mátét, a pápa pedig meg­adta a hozzájárulást, illetőleg a kinevezést. Az eddigi pécsegy­házmegyés klerikus most már fölvette Szt Benedek ruháját, le­tette fogadalmát s bencés lett, a következő évben pedig pappá szenteltette és apáttá benedikáltatta magát. Ezek után fogott nagy művéhez, melyen egy emberöltőn át kitartó buzgósággal dolgozott. Tolnai célja és föladata a magyar bencés élet újjászervezése volt. Annak érdekében — alig hogy elfoglalta pannonhalmi szé­két — 1500 április 23-án II. Ulászló az összes apátokkal közöl­te, hogy elhatározta a bencés apátságok visszaállítását, újjászer­vezését, megreformálását. Ezért elvárja, hogy reguláris fegye­lemben, rendi ruhát viselve éljenek, konventjeik pedig valósít­sák meg a közös életet: a magántulajdon kizárásával csupán ru­házatban és élelemben részesüljenek; apátjuk elbocsájtó, illető­leg ajánló levele nélkül kóborló, vágáns szerzetest be ne fogad­janak. Aztán minden második évben Szt György napján Pan­nonhalmán gyűljenek össze káptalanra, hogy az újjászervezés problémáiról tárgyaljanak, a hozott határozatok megvalósításá­nak ellenőrzésére vizitátorokat válasszanak. A következő év márciusában az egyházi joghatóságot képvi­-680

Next

/
Thumbnails
Contents