Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VII. Fejezet - A kommenda-rendszer és a kongregációk kifejlődése; a protestantizmus és a török pusztítás a reneszánsz korában

Korunk nagy jelentőségű találmányát, a könyvnyomtatást a bencések is értékelték. St Albans már 1479-ben fölállította az első, még kezdetleges nyomdát, melyet 1526-ban egy tökéletesebb követett. Saját alkotásaik közül Anglia történetét és Lydgate Szt Albán-legendáját is kinyomtatták. A XVI. század 20-as éveiben Tavistock és Abingdon követte St Albans példáját. Az előző fejezetben részletesen ismertettük a bérlet gazdálkodás kialakulását, melyet korunk bencései is folytattak. Ennek képét és eredményességét élénken szemlélteti More Vilmos számadáskönyve vagy pénztárnaplója, mely az 1518—36. évekből maradt ránk. A worcesteri katedrális apátság perjele néhány bencésből és civilből álló kíséretével szinte állandóan úton volt s a helyszínen közvetlenül érintkezett bérlőivel. Bevételeiből nemcsak magát és konventjét látta el, hanem támogatta egyetemistáit, szüleit, rokonait, a kolduló szerzeteseket s bőségesen vásárolt templomi fölszereléseket és könyveket is. A kiegyensúlyozott anyagi viszonyok közt élő apátságok főleg a „rózsák harca" (1455—1485) után élénk építkezésbe fogtak. Nemcsak a kolostorokat tették kényelmesebbé, hanem templomaikat is tornyokkal, Szűz Mária-kápolnákkal díszítették. A canterburyi, gloucesteri, winchombei, westminsteri, Peterborough!, sherborni építkezéseknél is nagyobb szabású volt a glastonburyi, ahol királyi lakosztály, lorettomi kápolna, papi és szegény otthon is épült, minek következtében az apátság a legimpozánsabb bencés intézmény lett Angliában. így érthető, hogy a bencés monostorok és templomok korszakunk végén túlnyomó részt kifogástalan állapotban voltak s közülük nem egy az angol építészet legművésziesebb alkotásai közé tartozott. De azt is természetesnek vehetjük, hogy ebben a valláserkölcsi, szellemi és művészi környezetben nemcsak a vallásos patrónusok, hanem a királyok is otthon érezték magukat. V. Henrik ugyan szerette volna a bencések életformáját nemesebbé tenni, VI. Henrik (1422—61) viszont St Albans konfratere, lelki közösségének tagja lett. A páduai Barbo Lajos a kommenda legyőzője, a bencés újjáéledés elindítója A bencés szerzetesség élete a XV. század egyházi és állami, kulturális és gazdasági viszonyai között mindinkább gyöngülő lendülettel folyt. Nyilvánvaló, hogy az nagyrészt nem felelt -614