Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet
VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban
főleg ugyan a pecsét bizonyította, de arra szolgált a chirographalás is, amikor az egy hártyára egymásután kétszer leírt szöveg közé az ABC betűit írták s a hártyát ezeken a betűkön keresztül vágták ketté. Ha aztán kétség merült föl valamelyik oklevél hitelességével szemben, akkor egymás mellé tették a két chirographált oklevelet s megnézték, hogy betűik összeillenek-e? A hiteleshelyi működés természetszerűleg alakította ki a hiteleshelyi levéltárakat. Ezekben nemcsak az említett jegyzőkönyveket vagy fogalmazványokat őrizték, hanem a fölsőbb hatóságoktól oda érkező ,,mandatum"-okat is. Egyes magánszemélyek szintén gyakran helyezték letétbe okleveleiket. 1357ben két testvér oly föltétellel adta át okleveleit a garamszentbenedeki konventnek, hogy azokat csak együttes kérésükre szabad kiszolgáltatnia. A „camerď'-nak vagy ,,conservatorium"~ nak nevezett levéltár rendszerint a sekrestyével épült össze. Az okleveleket szekrényekbe helyezték, szállításukra pedig kisebb faládákat, ,,pixis lignea"-kat használtak, amiket szíjjal nyakba lehetett akasztani. A hiteleshelyi munkát az érdekelt feleknek dijazniok kellett. Az 1298. évi 76. törvénycikk értelmében ha a határjárás a hiteleshely lován történt, 24, ha a fél lován, akkor 12 dénár volt a napidíj. Az oklevelek kiállítási díja 100 dénárig ment. Az összeg nagysága a szóban forgó ügy fontosságától, a birtok értékétől s a kiállított oklevél fajtájától függött. Már ezekből is látható, hogy a pereskedés — mely gyakran hosszú ideig, esetleg évtizedekig eltartott — sok pénzbe került. Jakab bakonybéli apát 1322-ben csupán a pannonhalmi konvent előtt jelentette be tiltakozását Móric mester jogtalan eljárásával szemben, mivel szükséget szenvedő monostorának egyelőre nem volt módja a per megindításához. Áttekintvén monostoraink hiteleshelyi működését megállapíthatjuk, hogy azok nagyon jelentős kultúrmunkát végeztek a közjó — az állam és a társadalom — érdekében. Ez a tevékenység azonban a monostorok számára sem volt érdektelen. Tekintélyüket, erkölcsi és kulturális színvonalukat emelte és biztosította. Természetes ugyanis, hogy azok a konventek — sa XIV. század közepéig szinte valamennyien —, melyek mint a közbizalom letéteményesei hiteleshelyi munkát végeztek, gondoskodtak tagjaik kellő kiképzéséről. A magyar bencések nem elégedhettek meg a latin nyelvű alapismeretek elsajátításával, hanem meg kellett ismerniök a magyar törvényeket és jogszokásokat is. Ha használtak is for37 Szent Benedek fiainak II. 577