Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban

tudását. Műve francia vonatkozású anyagát bizonyára szemé­lyes érintkezés révén szerezte, amire Pannonhalmán módja le­hetett. A franciák ugyanis tán legtiszteltebb szentjük, Márton toursi püspök születéshelyét Pannonhalmán látták, ahova ép­pen ezért sokan elzarándokoltak. A tőlük nyert értesülés alap­ján írhatta Szt Márton életrajzában a XIII. század elején Gati­neau toursi kanonok, hogy hőse születési helyén „sok szerze­tes van még most is egy apátságban, akik nagyon szent életet élnek". A Hun Krónika nyelvezetén érezhető olasz hatásnak is meg­adhatjuk a magyarázatát. Tudjuk, hogy Oros apát legalább öt­ször járt Rómában s ezen, hónapokig tartó itáliai útjaira ter­mészetesen egy-egy fiatalabb, testileg-szellemileg mozgékony rendtársat is vitt magával titkári, vagy mint akkor mondották, kápláni minőségben. Lehet, hogy az élénk szellemű, sok irányú érdeklődéssel rendelkező szerzőnk ily módon szerezte kultúrája olaszos elemeit. A műnek sajátos vonása továbbá, hogy magyarországi esemé­nyei kivétel nélkül Dunántúlon, annak is az északi részén (Pan­nonhalmán, Szőnyben, Budán, Szászhalmon, Tárnokvölgyön, Kajászón) játszódtak le. Az ide vonatkozó topográfiai ismerete­ket könnyen megszerezhette látás és hallás útján az a pannon­halmi szerző, akinek konventje már a XIII. század első tizedei óta mint hiteles hely működött s annak tagjai nemcsak a köze­lebbi, hanem a távolabbi környéket is megismerték s eljutottak a királyi udvarba is. De azt a harcias szellemet sem tekinthetjük idegennek Pan­nonhalmán, mely a mű lapjain megnyilatkozik. Ebben a tekin­tetben elsősorban ismét Oros apátra kell utalnunk, aki, minden bizonnyal néhány fiatalabb rendtársa és vitézei kíséretében, 1217/18-ban részt vett II. Endre szentföldi hadjáratán, 1242­ben pedig szerzeteseivel és katonáival megvédte Pannonhalmát az ostromló tatárokkal szemben. A monostor várjellege azután még csak fejlődött: állandó várőrséget kapott, minek élén a várnagy állott. így a vitézi élet s annak szelleme otthonos volt Pannonhalmán. Végül megemlítjük, hogy Szt Benedek regulájának néhány jellgezetes kifejezése is föltűnik a Hun Krónikában. A Hispá­niából visszatérő Attila Reims városát „sine mora", késedelem nélkül foglalta és pusztította el, halála után pedig a hunok böl­csebb része, a „pars sanior" Csaba királyfi mellé állt. 566

Next

/
Thumbnails
Contents