Szent Benedek fiainak világtörténete II. kötet

VI. Fejezet - A bencés szerzetesség hanyatlása és a pápai reformok a gótikus későközépkorban

tudását. Műve francia vonatkozású anyagát bizonyára személyes érintkezés révén szerezte, amire Pannonhalmán módja lehetett. A franciák ugyanis tán legtiszteltebb szentjük, Márton toursi püspök születéshelyét Pannonhalmán látták, ahova éppen ezért sokan elzarándokoltak. A tőlük nyert értesülés alapján írhatta Szt Márton életrajzában a XIII. század elején Gatineau toursi kanonok, hogy hőse születési helyén „sok szerzetes van még most is egy apátságban, akik nagyon szent életet élnek". A Hun Krónika nyelvezetén érezhető olasz hatásnak is megadhatjuk a magyarázatát. Tudjuk, hogy Oros apát legalább ötször járt Rómában s ezen, hónapokig tartó itáliai útjaira természetesen egy-egy fiatalabb, testileg-szellemileg mozgékony rendtársat is vitt magával titkári, vagy mint akkor mondották, kápláni minőségben. Lehet, hogy az élénk szellemű, sok irányú érdeklődéssel rendelkező szerzőnk ily módon szerezte kultúrája olaszos elemeit. A műnek sajátos vonása továbbá, hogy magyarországi eseményei kivétel nélkül Dunántúlon, annak is az északi részén (Pannonhalmán, Szőnyben, Budán, Szászhalmon, Tárnokvölgyön, Kajászón) játszódtak le. Az ide vonatkozó topográfiai ismereteket könnyen megszerezhette látás és hallás útján az a pannonhalmi szerző, akinek konventje már a XIII. század első tizedei óta mint hiteles hely működött s annak tagjai nemcsak a közelebbi, hanem a távolabbi környéket is megismerték s eljutottak a királyi udvarba is. De azt a harcias szellemet sem tekinthetjük idegennek Pannonhalmán, mely a mű lapjain megnyilatkozik. Ebben a tekintetben elsősorban ismét Oros apátra kell utalnunk, aki, minden bizonnyal néhány fiatalabb rendtársa és vitézei kíséretében, 1217/18-ban részt vett II. Endre szentföldi hadjáratán, 1242ben pedig szerzeteseivel és katonáival megvédte Pannonhalmát az ostromló tatárokkal szemben. A monostor várjellege azután még csak fejlődött: állandó várőrséget kapott, minek élén a várnagy állott. így a vitézi élet s annak szelleme otthonos volt Pannonhalmán. Végül megemlítjük, hogy Szt Benedek regulájának néhány jellgezetes kifejezése is föltűnik a Hun Krónikában. A Hispániából visszatérő Attila Reims városát „sine mora", késedelem nélkül foglalta és pusztította el, halála után pedig a hunok bölcsebb része, a „pars sanior" Csaba királyfi mellé állt. 566