Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

II. Fejezet • A Regula elterjesztése és a nyugati keresztény kultúrközösség megteremtése a koraközépkorban

dődött, amikor a kolostor fölszabadult a konstanzi püspökség gyámkodása alól. Grimald részben az aacheni palotaiskolában, részben Reichenauban végezte tanulmányait. Később az udvari káplánok közé jutott, majd mint kancellár azok főnöke lett. Tá­vollétében helyettese, majd utódja (872—83) Hartmut volt. Mindketten sokat tettek az iskola érdekében, ahol a latin mel­lett a kiválóbb tanulókat görögre is tanították. A kb. 400 köte­tes könyvtáruk szintén a leggazdagabbak közé tartozott. St Gallen szellemi életének ragyogása, mely aztán a közeli Reichenau fényét is elhomályosította, a IX. század második fe­lében kezdődött s szinte két évszázadon át tartott — ezzel is bizonyítva, hogy a karoling reneszánsz hatása a IX. század má­sodik felében nem tűnt el. Ennek részletesebb tárgyalása vi­szont éppen azért már a következő fejezetbe tartozik. A birodalom nyugati kultúrközpontjai Ferrières, Auxerre, St Denis, Corbie; azok vezetői Servatus Lupus, Hincmar, Adalhard, Paschasius Radbertus A keleti után visszatérve a birodalom nyugati, francia felére, mindenekelőtt Ferrières jelentőségét kell kiemelnünk. Hogy eb­ben a kolostorban otthon volt Alkuin szelleme, az abból is kö­vetkezik, hogy kb. egy évtizeden át az ő közvetlen irányítása alatt állott, halála után pedig hűséges tanítványa, az angol-szász Sigulf lett apátja. Ö gondoskodott arról, hogy egyik szerzetese az ő adatai nyomán elkészítse Alkuin életrajzát. Ferriérest mégis Servatus Lupus tette kultúrcentrummá, aki Fuldában Hrabanus Maurus irányítása alatt végezte fölsőbb ta­nulmányait, majd visszatért kolostorába, ahol 841-ben apát lett. Tudományos érdemeit nem annyira mint író, hanem mint kora leglelkesebb filológusa szerezte. Határtalan igyekezettel gyűj­tötte és másoltatta az ókori kéziratokat, kutatta és egyeztette azok varians szövegeit. Ö azokban már nem csupán hasznos esz­közöket látott a szentírás megértéséhez, hanem önálló kultúr­értékeket is. A klasszikus világ irodalmának rajongó szeretete késztette Yorkba, Rómába; azért levelezett kora tudósaival; azért fordult III. Benedek pápához, hogy Szt Jeromosnak Je­remiáshoz írt kommentárját, Cicero De orátore és De inventione s Quintilianus Institutiones oratoriae című munkáit megkap­hassa. Kopasz Károly használatára római történetet szerkesz­tett, melyben Trajanus és Theodosius alakját domborította ki. De a teológia terén is kora szaktekintélye volt. Servatus Lupus tanítványai közé tartozott az a Heiric, aki 91

Next

/
Thumbnails
Contents