Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

II. Fejezet • A Regula elterjesztése és a nyugati keresztény kultúrközösség megteremtése a koraközépkorban

3 püspököt szentelt, akik számára Rómától kért érseki palliu­mot. Az első nagy zsinat 744-ben ült össze Soissonsban, melyen sok egyházi és világi személyiség között 23 püspök is megjelent. Bár ezen a zsinaton Bonifác érsek nem vett részt, a határozatok az ő szellemében készültek. Azt, hogy a férfi és nő szerzetesek „rendje" — ordo monachorum et ancillarum Dei — a bencés regula szerint alakítsa életét, ott is hangsúlyozták. A 745. év legfontosabb eseménye az volt, hogy Bonifác akkor rögzítette és állandósította érseki székhelyét Mainzban, mely­nek főpapja azóta a német püspöki kar feje, a német egyház vezetője. Egyházszervező munkásságára Bonifác 747-ben tette föl a koronát. A frank birodalom mindkét részéből összegyűlt zsina­ton 13 megyés-, sok segédpüspök, presbyter és diakónus jelent meg. A cél az volt, hogy a frank egyházat lehetőleg szoros kap­csolatba hozzák Rómával, a pápaság tekintélyét nemcsak vallás­erkölcsi, hanem egyházkormányzati szempontból is biztosítsák. Az erről szóló beszámolójában Bonifác megírta Cuthbert can­terburyi érseknek, hogy a pápa parancsára és a frank uralkodók kívánságára tartott zsinatok Krisztus törvényét igyekeztek ér-*­vényre juttatni. Ezért szorgalmazták a római egyházzal való egységet, az iránta tanúsítandó hűséget és engedelmességet. Ezért mondották ki, hogy az évente tartandó zsinatokon ismer­tetik a kánon jogot, az egyházi rendelkezéseket és Szt Benedek reguláját. Tudomásul vették, hogy érseki palliumot csupán Ró­mától lehet kapni; az érsekek föladatát a püspökök életének és működésének ellenőrzésében állapították meg. A püspökök vi­szont tartoznak fölügyelni papjaikra s évenként körüljárni egy­házmegyéjüket, miközben tanítják és bérmálják a híveket. El­rendelték, hogy a plébánosok évenként készítsenek jelentést pasztorációs munkásságukról, s híveik vallás-erkölcsi életének gondozása mellett törekedjenek a pogány szokások és babonák kiirtására. Minden fontosabb ügy — pl. a hanyag vagy méltat­lan püspöké — az érsek, illetőleg a tartományi zsinat, szükség esetén a római szentszék elé kerül. A nemzeti vagy tartományi zsinatról hazatérő püspökök székhelyükön egyházmegyei zsina­tot tartanak, ahol saját papjaik és apátjaik előtt ismertetik a ho­zott határozatokat. A németek érseke és apostola, a frank egyház pápai legátusa és reformátora élete végéig hithirdető bencés maradt. A már 80 éves Bonifácot ez a lelkület késztette oda, ahol áldásos működé­sét kezdte, a pogány frízek térítésére. 52 társával együtt 754-ben ott nyerte el a vértanúság pálmáját. Testét — óhaja szerint — 78

Next

/
Thumbnails
Contents