Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

II. Fejezet • A Regula elterjesztése és a nyugati keresztény kultúrközösség megteremtése a koraközépkorban

3 püspököt szentelt, akik számára Rómától kért érseki palliumot. Az első nagy zsinat 744-ben ült össze Soissonsban, melyen sok egyházi és világi személyiség között 23 püspök is megjelent. Bár ezen a zsinaton Bonifác érsek nem vett részt, a határozatok az ő szellemében készültek. Azt, hogy a férfi és nő szerzetesek „rendje" — ordo monachorum et ancillarum Dei — a bencés regula szerint alakítsa életét, ott is hangsúlyozták. A 745. év legfontosabb eseménye az volt, hogy Bonifác akkor rögzítette és állandósította érseki székhelyét Mainzban, melynek főpapja azóta a német püspöki kar feje, a német egyház vezetője. Egyházszervező munkásságára Bonifác 747-ben tette föl a koronát. A frank birodalom mindkét részéből összegyűlt zsinaton 13 megyés-, sok segédpüspök, presbyter és diakónus jelent meg. A cél az volt, hogy a frank egyházat lehetőleg szoros kapcsolatba hozzák Rómával, a pápaság tekintélyét nemcsak valláserkölcsi, hanem egyházkormányzati szempontból is biztosítsák. Az erről szóló beszámolójában Bonifác megírta Cuthbert canterburyi érseknek, hogy a pápa parancsára és a frank uralkodók kívánságára tartott zsinatok Krisztus törvényét igyekeztek ér-*vényre juttatni. Ezért szorgalmazták a római egyházzal való egységet, az iránta tanúsítandó hűséget és engedelmességet. Ezért mondották ki, hogy az évente tartandó zsinatokon ismertetik a kánon jogot, az egyházi rendelkezéseket és Szt Benedek reguláját. Tudomásul vették, hogy érseki palliumot csupán Rómától lehet kapni; az érsekek föladatát a püspökök életének és működésének ellenőrzésében állapították meg. A püspökök viszont tartoznak fölügyelni papjaikra s évenként körüljárni egyházmegyéjüket, miközben tanítják és bérmálják a híveket. Elrendelték, hogy a plébánosok évenként készítsenek jelentést pasztorációs munkásságukról, s híveik vallás-erkölcsi életének gondozása mellett törekedjenek a pogány szokások és babonák kiirtására. Minden fontosabb ügy — pl. a hanyag vagy méltatlan püspöké — az érsek, illetőleg a tartományi zsinat, szükség esetén a római szentszék elé kerül. A nemzeti vagy tartományi zsinatról hazatérő püspökök székhelyükön egyházmegyei zsinatot tartanak, ahol saját papjaik és apátjaik előtt ismertetik a hozott határozatokat. A németek érseke és apostola, a frank egyház pápai legátusa és reformátora élete végéig hithirdető bencés maradt. A már 80 éves Bonifácot ez a lelkület késztette oda, ahol áldásos működését kezdte, a pogány frízek térítésére. 52 társával együtt 754-ben ott nyerte el a vértanúság pálmáját. Testét — óhaja szerint — 78