Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

II. Fejezet • A Regula elterjesztése és a nyugati keresztény kultúrközösség megteremtése a koraközépkorban

Az ő működésük új színt, új formát és aránytalanul nagyobb lendületet és eredményt hozott a hithirdetés munkájába. Winfrid — akinek nevét II. Gergely pápa 719-ben Bonifatiusra, Jótevőre változtatta — körülbelül egy időben született Beda Venarabilisszel. Hozzá hasonlóan ő is 7 éves korában került kolostorba, ahol — Nutscelleben — komoly szerzetesi nevelésben és alapos, nemcsak egyházi, hanem a klasszikusokra is kiterjedő tudományos kiképzésben is részesült. Hogy az elvetett mag jó talajra talált lelkében és sokszoros gyümölcsöt hozott, azt elöljárói azzal is igazolták, hogy hamarosan a kolostori iskola élére állították, s kb. 30 éves korában pappá szentelték. Ám az angol-szász kolostorok élete, mely pedig az imádságos és aszketikus elemeket oly szép összhangba tudta hozni a kulturális tevékenységgel, még mindig nem tudta kielégíteni Winfrid nemesebb ambícióit. 41 éves korában, 716-ban szakított ezzel az élettel és apátja áldásával a fríz misszióba mdult. Vállalkozása eléggé kedvezőtlen körülmények között kezdődött, mert a frank uralom megtörése után a frízek nem mutattak hajlandóságot a kereszténység fölvételére. Ezen első, sikertelen próbálkozásai után 719-ben ő is Rómába ment s a pápától kért utasításokat és missziós területet. II. Gergely Thüringiát ajánlotta Bonifác figyelmébe s lelkére kötötte, hogy minden problémájával forduljon a pápához és a római szertartásokat igyekezzék meghonosítani. Szt Bonifác germán-német törzseket térít és apátságokat létesít, köztük Fuldát Bonifác Thüringiába érkezett, de nem sokáig tartózkodott ott. Meghallván Radbod halála hírét, folytatta útját és 3 éven át (719—21) Willibrord oldalán dolgozott a fríz misszióban. Az érsek annyira megszerette új munkatársát és annyira értékelte tehetségét és munkásságát, hogy benne látta műve folytatóját, őt szánta utódjának. A két nagy hithirdető egyénisége azonban annyira különbözött egymástól, hogy Bonifác kitért a reá váró megtisztelés elől és megkezdte önálló működését. Először Hessenbe ment, később aztán átjutott Thüringiába is. A pogány német törzsek világnézetének és erkölcsének kereszténnyé tétele nagy és kitartó munkát igényelt. Szt Bonifác éveken át fáradhatatlanul járta Hessen és Thüringia falvait s az összegyűjtött nép előtt hirdette a kereszténységet. Eljárásmódját a fritzlari eset élénken szemlélteti. A nép egy része már meggyőződéses keresztény volt, a másik rész hite viszont még 73