Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

II. Fejezet • A Regula elterjesztése és a nyugati keresztény kultúrközösség megteremtése a koraközépkorban

Szt Benedek műve frank területen is a „regula mixta" formájában kezdte kifejteni hatását. Ezt nevezték a rebaisiek 637-ben „regula beati Benedicti ad modum Luxoviensis monasterii"-nek. Jumiéges alapító apátjáról, Szt Philibertről följegyezték 700 körül, hogy Szt Vazul, Makárius, Kolumbán és Benedek szabályait egyaránt tanulmányozta és hasznosította a maga és társai életének kialakítására. A bencés regula galliai térhódításának első nyomait tehát Szt Kolumbán kolostoraiban láthatjuk. De Walbert luxeuili apáton és társain kívül a frank püspökök is fölismerték Szt Benedek alkotásának értékét s örömmel vették tudomásul, hogy az a szerzetesi közösségeket nem kívánta teljességgel mentesíteni a püspöki joghatóság alól. így érthető a Regulának az a terjedése, melyet a VII. század második felében szemlélhetünk. A mozgalom élén az angol-szász származású Szt Bathild királyné, II. Klodvig felesége, majd özvegye állott, aki mint apáca-fejedelemasszony fejezte be életét 680-ban. A frank egyház leghíresebb szent helyei: St Denis, az auxerrei St Germain, a toursi Szt Márton, az orléansi Szt Ányos egyházak az ő szorgalmazására alakultak át szerzetesi közösségekké, melyek aztán a luxeuili életmódot vették át. Ugyanez történt a 649-ben alapított Fontenelle és a Bathild által létesített Corbie apátságával is. Szt Benedek kultuszának meglétét, illetőleg gyarapodását mutatja, hogy a 651-ben alapított Fleury apátja a 70-es évek elején néhány szerzetesét azért küldötte az akkor lakatlan, elhagyatott Montecassinóra, hogy hozzák el onnét Szt Benedek ereklyéit, így nyert új tápot Szt Benedek hatása a frank területen, így vált Fleury a frank bencések szent helyévé, melyet aztán „Loire fölötti Szt Benedek"-nek neveztek. A mondottak alapján érthető, hogy a VII. század elejének kb. 20 szerzetesi szabályzata közül a század végére már Szt Benedek regulája emelkedett ki. Ám a frank egyház mindezek ellenére tovább haladt a hanyatlás útján, s ezt az irányzatot sem Szt Kolumbán és szerzetesei, sem a „regula mixta"-k alapján élő kolostorok nem tudták föltartóztatni. Ezt a föladat a VII. század folyamán erősen kifejlett angol-szász szerzetességre várt s azt Szt Benedek fiai nagyrészt meg is oldották. Willibrord és Winfrid-Bonifác angol bencések a fríz misszióban A bencések mentő expedíciója a frízek, a holland területek térítésével kapcsolatban indult meg. A peregrinációs hajlam és a missziós lelkület az angol-szász szerzetességben is kialakult 71