Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

A fölhasznált források és irodalom

ról tanítványa Richerius írt Ss III. 616—21; 1. még Fináczy I. 193—4, 198—204, Manitius II. 729—35. Fécampi Jánosról Schmitz II. 373—5, Radulf Glaberról Manitius II. 347—53. A lelki élet belga és francia iskolái (St Thierry, Tournai, St Denis, Vendôme) s St Denis, a spanyolok s a szlávok történetírása Schmitz VI. 213—47, V. 228, 231, 253—4. Szt Ágoston és Hrabanus Maurus véleménye a dialektikáról PL 34, 56; 107, 397. A skolasztika kialakulásáról, a Berengar-Lanfranc és Roscelin-Szt Anzelm vitájáról Kecskés 190—200, Manitius II. 103—20. Szt Anzelm művei és levelei PL 158—9. A Proslogiumból vett idézetek PL 158, 242, 223—5, 228; unokaöccsének írt levele PL 159, 217, 261. Teológiájára és lelki életére vonatkozóan Zoltán i. m. 70—8, 55—63, misztikájára J. M. Besse i. m., főleg 151—2, 161. A VIII—XII. század teológiáját (Vorscholastik, Frühscholastik) összefoglalóan tárgyalta M. Grabmann i. m. 25—46. Az angol műveltségi viszonyok adatait főleg Knowles Monast. O.-ból és Manitius II—

III. kötetéből vettük; az autuni Honoriusra 1. Schmitz V. 140, 260, VI. 172, 247. Az itáliai bencés hagiografiáról, a montecassinói és a farfai történetírásról Penco 492—502, a cassinói költőkről és orvosokról uő 481—83, 469—71. A montecassinói irodalommal (Leó, Péter, Waiferus, Amatus, Albericus) foglalkozott Manitius is III. 546—52, II. 304—6, III. 449—553; Alfanusról és Constantinusról Schmitz. II. 194—6, az orvosi tanulmányokról és tilalmakról vö. még uo. V. 334. A X—XII. századi francia és német könyvtárakra 1. Maitre 179—203, az olaszokra Penco 513—522, tovább Schmitz II. 73—74, Fináczy, I. 163, Lehmann i. m. A regensburgi St Emmeram könyvtárj egy zéke Ss XVII. 567—68. A könyvmásolókról írt Schmitz II. 64—67, Lehmann i. m. A montecassinói Desiderius apát által másoltatott művek Ss VII. 746—47. A művészetekről általános tájékoztatást nyújtott A. Kuhn: Allgemeine Kunstgeschichte c. műve, Architektur I., Plastik I., Malerei I. kötete s Ewans és Hehler a II. fejezetben i. könyve is. A bencés építészet anyagát főleg Eschapasse monográfiájából s Schmitz II. 205—77. lapjairól vettük; a miniatúráról és az iparművészetről uo. 280—300; olasz vonatkozásban Penco adatait is hasznosítottuk. A X—XI. századi Reichenau festőiskolájáról J. Sauer: Die Monumentalmalerei der Reichenau és A. Boeckler: Die Reichenauer Buchmalerei (Beyerle 902—55, 956— 98) ; az utóbbi eredményeit kétségbe vonta, illetőleg módosította R. Bauerreiss: Gab es eine Reichenauer Malschule um die Jahrtausendwende? StM 1957, 40—71. A limogesi, tironi és st florenti apátság művészetéről Maitre 99, 61—63, 167. Suger apát műve: De consecratione ecclesiae S. Dionysii PL 172. A liturgikus jellegű himnuszköltészetre, az egyházi énekre és zenére 1. Ursprung 64—81 és Schmitz II. 302—5. A bencések lelkipásztorkodására vö. Berlière előző fejezetben i. ta453-