Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

rint — Erdélyi László nyomán — a következő 5 osztályra különíthetők. Az I. osztályba az udvari szolgálattevő jobbágyok^ (22%), harangozok, hirdetők és kamarások (3%) tartoznak, a II. osztályba a teherszállítók (10%), a III. osztályba az adózó udvarnokok (13%), a libertinusok és torlók (5%), a IV-be az őstermelő szolgák (36%), kik között szántó-vető, szőlőműves, kanász, lovász, juhász és halász családok voltak; a 10%-ot kitevő V. osztályt a pékség, a mészárszék és a konyha személyzete s a különféle kézművesek alkották. Ezen osztályok szolgálatai és szolgáltatásai folytán Pannonhalma gazdasági és társadalmi szervezete a következőképpen működött. A monostori gazdálkodás kisebb részben a saját kezelésű birtokokon, az uradalmakban, a majorságokban, zömmel pedig a bérlők, illetőleg a jobbágyok falvaiban történt. A föld- és szőlőművelő, az állattenyésztő és a gazdaságokban adódó egyéb munkát (pl. erdei favágást) főleg a 191 szántó-vető, 171 vincellér, 7 lovász és 7 juhász szolgacsalád végezte. Ezért megfelelő ellátást és bizonyos területet kaptak, ahol maguknak gazdálkodhattak. Az így szerzett vagyonukból meg is válthatták szabadságukat. Munkájukban nagy támogatást kaptak attól a 300 szabad állapotú bérlő- vagy udvarnok-családtól, mely robotként évente 3 napig szénát kaszált, gyűjtött és hordott s 30 napon keresztül egyéb munkát végzett, azaz szántott, erdőből fát, malomba gabonát, onnét lisztet szállított a monostorba, őrölt, a pannonhalmi kertet művelte. Igavonásra ökröket, a hosszabb és gyorsabb utakra és fuvarozásra lovakat használtak. A zselizi erdőség 300 kanász családja köteles volt az apátság sertéseit őrizni és makkoltatni. Az iparosság Szt László idejében az össznépesség 25, másfélszázad múltán pedig 10%-át tette. Ennek a 242 családnak egy része közvetlenül az apát és a szerzetesek igényeit elégítette ki, mint a 96 pék, szakács és mészáros, a 18 tímár és lábbelikészítő, a 6 szűcs és szabó s a 3 mosó. Az 5 kőműves és a 2—2 üstfoltozó és ötvös a monostorban adódó ilynemű föladatokat látta el. A 40 ács és bognár, a 27 kádár, a 6 esztergályos, s a 37 kovács elsősorban a központi és a vidéki gazdaságok termelőe zközeit tartotta karban, illetőleg pótolta. A hálókat a monostor lenfonalaiból a halászok kötötték. Bár Albeus külön nem jegyezte meg, nyilvánvaló, hogy az apátság 26 malmát nemcsak Zselizszentjakabon, hanem Pannonhalmán is hozzáértő molnárok vezették s Pannonhalmának éppúgy voltak szövő-fonó szolgáló lányai, mint Tihanvnak és Csatárnak. Az oda szükséges nyersanyagot 421-