Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

tin s az olasz Montecassino 320, a volturnusi Szt Vince apátság pedig 160, addig Pannonhalma a XI. század végén 37,5, 1240 körül 150 ezer m

2-nyi területtel rendelkezett. Az viszont nemcsak az országok, hanem a korok viszonyainak változását is mutatja, hogy míg a franciáknál egy család 10, nálunk csak 6,72, illetőleg 6,47 hektárt művelt meg. A monostori „família" jogi és társadalmi helyzetével foglalkozva hangsúlyoznunk kell, hogy az az apátság, illetőleg az apát joghatósága alatt állott. Már Szt István alapítólevele leszögezte azt az elvet, hogy Panonnhalma személyi és dologi ügyeibe kívülállók, még a király közegei se avatkozzanak be. A Tihanyt létesítő Endre királyhoz hasonlóan rendelkezett unokaöccse, Géza, amikor Garamszentbenedek alapítólevelében kijelentette, hogy a monostor területén és famíliájában „a magyarok szokása szerint az apát intézkedjék és ítélkezzék — facia t abbas et iudicet". Az immunitásnak ez a foka, mely az adóztatást, a közigazgatást és a bíráskodást végző megyei ispánok joghatósága alól való mentességet jelentette, korunkban még csak királyi monostoroknál található. Az apátsági família irányítása és a birtok kezelése lényegében úgy történt, mint a királyi gazdaságok, a vármegyék igazgatása, melynek gazdasági, bíráskodási és katonai-rendőri ügyei a megyei vagy várispán (comes-ek) kezébe futottak össze. Az apát első és központi tisztviselője, ,,officialis"-a az udvarispán (comes curialis) volt, aki a monostori família első tagjaként jogi és gazdasági ügyekben kifelé és befelé egyaránt képviselte az apátságot. A saját kezelésbe vett nagyobb és távolabb fekvő birtokok élén valamelyik bencés prépost állott, akit egy-egy ispán (comes) támogatott működésében. A faluk vezetői és képviselői a bírák, a ,,villicus"-ok voltak, akik helyi, kisebb jelentőségű ügyekben bíráskodtak is. Kezdetben a földesúr nevezte ki, később — Garamszentbenedeken már 1217 óta — a község választotta őket. Csupán jogi ügyekben — tárgyalásokon, peres eljárásoknál, határjárásokon — szerepeltek és képviselték apátságukat a poroszlók, a ,,pristaldus"-ok, míg a „preco"-k idéző, közhírré tévő és végrehajtó közegekként szolgáltak. A pannonhalmi — s általában a monostori — família szervezetének vázlatos ismertetése után a következőkben annak működését fogjuk szemléltetni. Előadásunk legfőbb forrása az az urbárium, melyet IV. Béla utasítására Albeus mester, nyitrai főesperes állított össze s amely a pannonhalmi apátság birtokait, illetőleg az ott lakó népek köteles szolgálatait tartalmazza. A 2351 családból álló különféle népcsoportok foglalkozás sze420-