Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

I. Fejezet • Szt Benedek élete és regulája

így látjuk annak a Szt Benedeknek az életét és alkotását, aki nemcsak nevében, hanem életében és alkotásában is áldott, igazán „benedictus" volt. Amikor az Űr szent testét és vérét magához véve, fiai karjai közt imádkozva — valószínűleg az 547. év márciusának 21-én — meghalt, s amikor holttestét Szt Skolasztikáé mellé sírba helyezték abban a kápolnában, melyet Apollo oltára helyén keresztelő Szent János tiszteletére őmaga építtetett — akkor áldott életének és működésének csak egyik része fejeződött be. Mert Szt Benedek élete is hasonlatos volt ahhoz a mustármaghoz, mely, amikor földbe hullva megsemmisülni látszott, akkor támadt új és gazdagabb életre, hogy Regulája révén, az azt követő bencés fiaiban századok folyamán terebélyes fává növekedjék. A jó harcot harcolókat a Szentírás biztosította, hogy életüket, illetőleg alkotásaikat maga az Űristen fogja kibontakoztatni, megerősíteni és állandósítani: ,,Deus .. . ipse perficiet, confirmabit solidabitque" (I.Petr.V.10.). Ezt valósította meg a Gondviselés, ezt művelte „Isten a történelemben". •42