Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

került. Bár nyilvánvaló, hogy személyi és tárgyi tekintetben egyaránt a nyugati hatás volt erősebb, mégsem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a pásztói apátságnak voltak görög nyelvű kódexei, melyeket bizonyára bizánci stílusban díszített s Montorpi János olyan arab könyvet ajándékozott 1094-ben a korveyi monostornak, melyet ő Pannóniából szerzett. Könyvfestészetünk otthonait és művészeit keresve, azokat főleg a csöndes foglalkozást kedvelő monostorokban találjuk meg. Bár ezt elvi alapon is állíthatnók, a ránk maradt díszes kódexeink is ugyanezt bizonyítják, mert túlnyomó részben bencés eredetűek. Arról, hogy milyen volt az írása és díszítése annak a kb. 60 kódexnek, melyek a Szt László-kori pannonhalmi könyvkatalógusban szerepelnek, sajnos, semmi részletesebbet sem tudunk; csupán a hat evangéliumos könyvről jegyezték föl, hogy nemcsak tábláik voltak értékesek, hanem szövegüket is tollrajzok ékesítették. Az ugyanazon időből datált,, valójában azonban a XII. század végén készült bakonybéli összeírásban viszont az olvasható, hogy a három példányban meglevő evangéliumból az egyiket arany, a másik kettőt ezüst betűkkel írták. Ám ezeknél az írásos utalásoknál többet mondanak azok a ma is meglevő liturgikus könyvek, melyeket hazai használatra magyar bencések készítettek. A Szelepchényi Kódexnek sok egyszerűbb s néhány egészen díszes iniciáléja van. Ezekből látható, hogy a Kódex írója és díszítője mestere volt művészetének. Iniciáléinak nemcsak egyszerű megtervezése mutat szerkesztő készségre, hanem nyugodt vonalú kivitele is bizonyítja az ügyességet. A mű tartalma, kalligrafikus írása és indás díszítése egyaránt francia minták követésére vall, ha azok élénksége, pátosza hiányzik is bennük. Ugyanebbe a típusba tartozik a Hahóti Kódex, melynek francia jellegű miniálása még gazdagabb. Egyik indafonatos kezdőbetűjén szépen megrajzolt emberfej látható. A két Kódex díszítője azonban abban eltért egymástól, hogy az előbbi az indákat szíj pántokkal, az utóbbi pedig csak magukban kapcsolta össze. Bár a nagybetűket a győri Agenda Pontificalis bencés írója is erőteljesen kiemelte/a műből mégis hiányzik az előbbi kódexeket jellemző elegancia és ízléses díszítés. A magyar bencés könyvfestészet magas fokát a Csatári Biblia szemlélteti a legszebben. A két kötetből álló 499 oldalas és hatalmas méretű (56 X 42 cm) mű 31 nagy jelenetet, 11 egészlapos kánonképet és 100-nál több aranyozott és festett iniciálét tartalmaz. r 407LeäutaÉi m* m .