Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

tergomi — érsek a század közepe után Clunyben is megfordult. De nemcsak Kalocsán, hanem Pécsett is nyomát lehet érezni az egyik legnevesebb francia szobrásziskola, a clunyi szellemű Moissac-apátság stílusának, noha a magyar alkotások egyszerűbbek, nem annyira patetikusak, mint a franciák. A fejlődés következő fokát a gyulafehérvári székesegyház szobrászati díszei mutatják, melyek a XIII. század elején készültek. Ott már nemcsak a fallal szerves kapcsolatban álló domborműveket alkalmazták, hanem önállóan készített és elhelyezett szobrokat is. Végül azt is megjegyezhetjük, hogy a XII. században kialakult francia portálstilus hatása szintén elérkezett Magyarországra s annak egyik legjelentősebb hazai megnyilatkozását a lébényi kapukon szemlélhetjük. Ezek előrebocsátása után szemlélhetjük meg a jáki szobrászműhely díszítő, majd alakos, figurális alkotásait. A leggondosabb munkát kétségtelenül a nyugati, a főkapu kidolgozására fordították. A kapuzat ívéi s a belülről számított első és ötödik oszlopa simára csiszolt, a többiek azonban éppúgy, mint az oszlopközök bélleletei, igen gazdag kiképzésűek. Díszítésük normand jellegű, főleg geometriai alakzatokból áll, mely mintegy kőcsipke jelenik meg előttünk. Az egyik bélletben spirális, a másikban cikk-cakkos vonalak futnak, a tört pálcikák egyszer háromszöget, máskor rombuszt alkotnak. De a kapuzat fölött, a homlokzaton elhelyezett különböző ablakok kereteit, oszlopait, illetőleg sugarait is gondosan faragták, ízlésesen cizellálták. A déli kapu egyszerűbb kiképzésű s motívumai — a délfrancia ízléshez hasonlóan — inkább az élők világából valók. Kétkét, spirálisan csavarodó oszlopán levéldíszek láthatók, az ívmező „Isten Bárányá"-t pedig indák és levelek övezik, melyek között két sárkány leskelődik. Bár az apszisok párkányzatán és ablakkeretein szintén geometriai figurák (cikk-cakkos vonalak, háromszögek, golyók, sakktáblaszerű kockák) uralkodnak, az akantuszleveles oszlopfők mégis sokszor bimbócsokrokká bomlanak szét, az északi apszis párkányzata alatt körbefutó ívsorból viszont különböző emberi és torz állati fejek tekintenek alá. Az alakos szobrászat legkiválóbb alkotásai mégis azok az önállóan faragott s a kapuzatra helyezett szobrok, melyek az Ür Jézust és a 12 apostolt ábrázolják. Bár ugyanez a csoport a XII. században már St Gilles s utána más templomok kapuzatán is megjelent, ezek a csontos arcú, nehézkes testű, frontális helyzetben, szétvetett lábakkal álló alakok láthatóan magyar mesterek alkotásai. A művész fiatalkorában bizonyára a 25' 403