Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

fibulák, csatok, tarsolydíszek, kardok, lószerszámok, stb. — gyakran viseltek perzsa-szasszanida elemet, pálma- s egyéb leveles, virágos, fonatos díszeket, máskor állati alakokat: szárnyas griff eket, sárkányokat, melyek aztán a későbbi magyar szobrászati, festészeti és iparművészeti alkotásokon is meg-megjelentek. A magyarságnak ez a Keletről magával hozott ősi művészi érzéke és törekvése irányaiban fejlődött, arányaiban gazdagodott, amikor a X. században ismételten végig járták Nyugatés Déleurópát s megismerték azok művészi alkotásait. A művészetek ágait mégis azok a külföldi egyházi és civil „hospes"-ek (papok és szerzetesek, lovagok és kézművesek) honosították meg hazánkban, akik a X. század vége óta itt nemcsak a keresztény hit, hanem az európai kultúra elterjesztői is lettek. A nyugati kultúra alapvető munkálatait szellemi és fizikai vonatkozásban is elsősorban az idegenből hozzánk települt bencések végezték, illetőleg irányították. Munkájukat a nyomukba lépő magyar nemzedékek folytatták, melyek aztán megtalálták a módját, hogy a nyugati eszméknek, művészi elgondolásoknak magyaros formát, illetőleg színezetet adjanak. A XI. század a megindulás, a XII. a kibontakozás ideje volt — működésük virágkorát a XIII. század első felére tehetjük, amikor már a civil elem művészi jelentőségét is nagyra kell becsülnünk. A bencés monostorok hatásának méreteiről fogalmat alkothatunk magunknak, ha meggondoljuk, hogy a XI. század végének kb. 20 bencés apátsága egy század alatt 100-ra szaporodott s korszakunk végén már ennyi monostor képviselte és terjesztette az ország minden részében a nyugati kereszténység bencés jellegű kultúráját és művészetét. A tipikus bencés monostor; Pannonhalma, a legrégibb magyar ház A művészeti alkotások között természetesen nálunk is az építészet állott az érdeklődés előterében s nekünk is arról van legteljesebb, legpontosabb ismeretünk. A XI. század 70-es éveiben készült garamszentbenedeki apátság emeletes épülete éppúgy a keletelt templom déli falához támaszkodott, mint a nyugati monostoroké. A templommal érintkező északi oldal földszintes volt, hogy el ne zárja a templom ablakai elől a világosságot. De az épület beosztása is megfelelt az általános szokásoknak. A bejárat a nyugati szárnyon volt, a templom mellett s onnét a négyszögletes udvart, a quadratu390-