Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

pét. Ilyenek pl. Pannonhalma, Zobor, Tihany, Pásztó, Boldva, Kács, Tapolca, Szerencs, Ohat, Meszes, Almásmonostor, Torna j, Szer. S az is meglepő jelenség, hogy a honfoglaló vezérek, illetőleg utódaik többsége a XII. században mint bencés apátságok alapítói, kegyurai, jótevői szerepeltek. Azt, hogy Anonymus pannonhalmi bencés volt, főleg abból következtetjük, hogy kiválóan ismerte a pannonhalmi apátságnak a XII. század közepéig szerzett okleveleit, azok stílusát és frazeológiáját. Legjellegzetesebb szavai és kifejezései ott szinte kivétel nélkül megtalálhatók s ezek között több olyan is van, mely csupán ott és Anonymus művében olvasható. Ezért gondoljuk, hogy a Gesta Kungarorum ugyanabban a pannonhalmi scriptoriumban készült, mely a XI. és XII. század magyar irodalmának egyébként is a legtevékenyebb műhelye volt. A szerző a névtelenség homályába burkolózott, akárcsak többi írótársa — kivéve Mór és Hartvik püspököket, akik mondanivalójuk súlyát nevük és egyházi méltóságuk tekintélyével növelhették. Anonymus munkájának legfőbb értéke abban rejlik, hogy ez a Gesta Hungarorum az első, eredeti fogalmazásban reánk maradt nemzeti történetünk. Nyilvánvaló ugyan, hogy őstörténetünknek és a honfoglalás lefolyásának csak óvatossággal használható forrása, mivel túlságosan is sok benne a mesés elem és a költött epizód — de hű tükrét láthatjuk benne kora, a XII. század közepe politikai és társadalmi viszonyainak, földrajzi, népességi és irodalmi ismereteinek. Mivel azonban ezeket a viszonyokat sokszor alaptalanul vetítette vissza a honfoglalás idejébe, nemegyszer súlyos történeti tévedések forrása lett. Oros apát kifejleszti a pannonhalmi levéltárat és megíratja Szt László legendáját Az írásbeliség értékelésének újabb szép korszakát láthatjuk a XIII. század első felében Oros apát Pannonhalmáján. A világot járt, az egyházi és világi vezetőkkel személyes kapcsolatot tartó Oros szinte páratlanul nagy érdeklődést tanúsított az írásos dokumentumok irányában. Világosan látszik ez abból, hogy 35 éves kormányzása alatt (1207—42) a viszonylag egyébként is gazdag pannonhalmi levéltár állományát a hatszorosára emelte s elkészítette a Liber Ruber-t, melyben a monostora javára szóló 60 pápai és királyi oklevelet lemásoltatta. Ezt figyelembe véve aligha tévedünk, amikor a megújuló irodalmi alkotások „spiritus rector"-át is benne tiszteljük. A Szt László-Legenda megírására bizonyára az 1192-ben tör380-