Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

avatásáról. Már a mű tartalmából is látható, hogy a szerző Szt Istvánt nem csupán irgalmasságot gyakorló, jámbor szerzetesszentként ábrázolta, hanem olyan tetterős, hitvalló uralkodónak, aki jócselekedetei és egyházi alapításai mellett kemény kézzel törekedett a keresztény erkölcs kialakítására is. Bár szerzőnk kijelentette, hogy anyagát megbízható emberek elbeszéléséből, tehát a szájhagyományból merítette, előadásának formája, stiláris sajátságai mégis mutatják, hogy az irodalmat is gondosan tanulmányozta. A Nagyobb Legenda, az Intelmek és Szt Zoerard életrajza mellett fölhasználta Sulpitius Severus Szt Márton életének, Jordanes Gestájának és Regino Chroniconjának is nem egy gondolatát vagy kifejezését s idézett Persiusból és Horatiusból s nyomot hagyott rajta Livius stílusának ismerete is. De bencés kultúráját sem tagadta meg az író. A somogyi lázadás és a Vazul-féle merénylet leírásában többször használta azokat a kifejezéseket, melyek a Szt Benedek-életrajz a vicovarói merénylet elmondásában alkalmazott. S ott is Szt Gergely tanítványának mutatkozott, ahol azt írta, hogy álomlátásban gyakran kinyilvánítja Isten a jövőt hívei előtt. Amint Szt Benedek álmukban közölte a terracinai építkezést vezető szerzeteseivel terveit, éppúgy Szt István is álmában értesült arról, hogy kelet felől ellenség tör hazájára. Ezen látomás hatására azonnal intézkedett s el is hárította az országát fenyegető veszedelmet. Ugyanaz a pannonhalmi író szerkeszti Szt Gellért Kisebb Legendáját is Az előadás külső formája és a történetírói fölfogás tekintetében látható azonosság alapján úgy gondoljuk, hogy Szt István Kisebb Legendája megírása után ugyanaz a pannonhalmi bencés a XI. század utolsó éveiben elkészítette még Szt Gellért vértanúpüspök első életrajzát, Kisebb Legendáját is. Mindkét műben ugyanaz a történetírói realizmus látható, mely föltűnően szűkszavú a csodák és csodálatos események elmondásában. Amint Szt István eltemetése után teste — ez a drága kincs — hosszú időn át ismeretlenül lappangott a földben, éppúgy Szt Gellért halála után is évtizedek múltak el nyilvánvaló csodák nélkül, amik először csak László uralkodása alatt történtek. Konkrét esetként mindkét szent életében csak a jövőbelátás csodás jelensége szer pel. De abban is megegyezik a két mű, hogy hőseiket reális színekkel, kemény vonásokkal jellemzik. Nemcsak Szt István vágatta le az élete ellen összeesküvők kezét, hanem Szt 364-