Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

tak. Zoerard András az imádság és az önmegtagadás hőse volt. Az Isten szeretetéért vállalt aszkéta életet az imádságos lelkület táplálta, mely néha az extázisig emelkedett. Benedek életéről és haláláról s a később történt csodákról viszont Fülöp apát beszélt, aki Mór apátkodása idején szintén többször meglátogatta Pannonhalmát. Bár azóta évtizedek múltak el, a szent aszkéták emléke nem homályosult el Mór lelkében. Püspökkorában is kegyelettel őrizte Zoerard András vezeklő övének felét, melyet aztán a nála időző Géza herceg kért el tőle, valószínűleg 1064 húsvétján. Ezek után foglalta írásba Mór püspök Zoerard András és Benedek életét, kiknek liturgikus kultusza is látható már a tán egy évtizeddel később készült Hahóti Kódexben. A szerző tehát elsősorban szemtanúk előadásából és saját emlékeiből merítette anyagát, de több gondolatot és kifejezést kölcsönzött Szt Benedek regulájából és életrajzából is. Ez utóbbinak a hatása abból is látható, hogy a szerző hőseinek nem anynyira külső élettörténetét, életük eseményeit akarta megörökíteni, mint inkább lelkiségüket. Amint Szt Gergely pápa, úgy Mór püspök is történeti keretbe foglalva olyan épületes művet alkotott, melynek az volt a célja, hogy szereplői példája nyomán olvasóit az imádságos és önmegtagadó életre lelkesítse. A pannonhalmi Chronica Hungarorum elindítása Mór püspök életében nemcsak a hagiográfia, hanem a szorosabb értelemben vett történetírás is megindult fejlődése útján. Első lépéseknek azok a fontosabb bencés, egyházi és állami vonatkozású, évkönyvszerű följegyzések — apátok, püspökök, pápák, királyok uralomra jutása, halála stb. — tekinthetők, melyekből a XI. század közepe után kezdett kialakulni Pannonhalmán a Chronica Hungarorum. Bár ez a munka elveszett, tartalma egyéb történeti művek alapján nagy vonalakban rekonstruálható. A Chronica Hungarorum, illetőleg annak I. része az első keresztény magyar század fontosabb eseményeit ismertette. Bevezetésként utalt arra, hogy a Keletről Pannóniába költözött pogány magyarokat Géza fejedelem kezdte a keresztény hitre téríteni, mely munkában leghatásosabb támogatója Szt Adalbert, a cseh egyház vértanú püspöke volt. A központi hatalom megszilárdítása, a hithirdetés, a keresztény magyar egyház és állam, a független magyar királyság megszervezése már fia és utóda, Szt István nevéhez fűződött. Mivel Szt István fiai — utoljára a szentéletű Imre her357L