Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

Ádám és Éva egy testből lett a Paradicsomban. S miért van a szűz jele? Azért, mert Mária szűzen szülte a Megváltót és szülés után is szűz maradt." Érdekes és jellemző az is, amit a Kódex szimbolikus misemagyarázatában olvashatunk. „Mondd meg nekem, mit jelent a mise Introitusa? A pátriárkák és próféták jövendőléseit. S mit jelent a vers, amit énekelnek? Krisztus eljövetelét. Mit a Gloria patri. . .? Az Atya, a Fiú és a Szentlélek egységét. Miért énekli közösen a kórus a Glóriát? Az angyalok sokasága miatt, akik hirdették az Űr születését. Mit jelent a lectio? (Keresztelő) János prédikációját. Mit az evangélium? Krisztus prédikációját. Mit a ((tömjén) füst? A szentek imádságát. Miért kell letenni a botokat az evangélium olvasásakor? Azért, mert a zsidók náddal verték Krisztus fejét. . . Miért bocsátja a pap a kehelybe a kenyeret. miközben keresztet vet s mondja: Pax Domini. . .? Azért, mert az Úr lelke visszatért testébe. Miért énekli a diaconus: lté, missa est? Azért, mert azt akarja mondani: távozzatok, áldozataitokat nevetekben elküldtük az Úrnak, az angyalok azt az Ö színe elé vitték." Az évek hosszú során át így szerzett műveltség elsősorban ugyan a szentírás megismerésére, a hit- és erkölcstan fölfogására s a liturgia tudatos, értelmes végzésére képesítette a bencéseket, azon túl azonban különböző írásbeli, sőt irodalmi alkotásokra is alkalmassá tette őket. A scriptoriumok működése A különböző természetű írásbeli munkák között a leggyakoribb a különféle iskolai, istentiszteleti és egyéb közhasznú könyvek és iratok másolása volt, ami az apátságok írótermében, a „scriptorium"-ban történt. Ennek a nagyarányú könyvszükségletnek a kielégítése — amikor sokszorosításról még szó sem lehetett — természetesen sok és kitartó munkát igényelt. Mivel annak végzése nem csupán technikai fölkészültséget, hanem irodalmi és tudományos ismereteket is föltételezett, az irányítás rendszerint az iskola vezetőjének, a magisternek a kezében volt. A munka természetét láthatjuk a XI. századi Hahóti Kódex-en, melynek mintája francia apátságból került hozzánk. Ezt a francia bencés misekönyvet át kellett dolgozni, a magyar bencés szükségletekhez kellett alkalmazni, s ezért beiktatták Szt Elek, Adalbert, Zoerard András, Benedek, István, Imre és Gellért miséjét. Hogy eközben a szerző egyénileg is alkotott, az világosan látható Szt Zoerard András és Benedek miséiből, melyek 351-