Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

Pray Kódexben, hanem századokkal később is nyomon követhető. De jellemzőnek tekinthetjük azt a Béda-féle „De natura infantium libellus"-ből vett részletet is, melyben közli a kódex szerkesztője, hogy hány csontja és hány vénája van az embernek, s hogy milyen lesz a természete és a sorsa a hét különböző napjain született gyermekeknek. Ezekben a szabályokban a titokzatos, a babonás asztrológia érvényesülését is szemlélhetjük. A monostori iskola középfoka főleg tehát a latin nyelv elsajátítására törekedett, mert az előföltétele volt a teológia tanulmányozásának. Bár a pannonhalmi könyvkatalógusban görög nyelvű zsoltárkönyv is szerepel s Cerbanus is görögből készített latin fordítást — a görög nyelv szórványos ismeretét mégis inkább a bizánci birodalom szomszédságából, mint az iskolai oktatásból eredeztetjük. Hogy görögül sem a győri Agenda, sem a Pray Kódex, sem a Szt László-legenda írója nem tudott, azt abból látjuk, hogy görög szavakat tévesen másoltak, illetőleg helytelenül etimologizáltak. A teológia pannonhalmi kézikönyvei Az iskola fölső fokának föladata a hittudomány ismertetése, annak forrása pedig a szentírás volt. Pannonhalmán a „bibliotheca" névvel jelzett teljes szentírás mellett megtaláljuk az evangéliumok szövegét, az Apostolok cselekedeteit, Szt Pál leveleit s a zsoltáros könyvet — az utóbbit héber, görög és „gallican", azaz latin nyelven is. Noha a szentírás meglétét minden apátságban föltételezhetjük, mégis meg kell említenünk a Gutkeled-nemzetség által a XII. század közepén alapított csatári apátság kétkötetes, képekkel díszített bibliáját, mely kiállítás tekintetében párját ritkította. A naponként imádkozott zsoltárok és általában az egész szentírás kitűnő ismeretét a reánk maradt irodalmi (hagiografikus és köztörténeti) művek szemléltetik. A hittudomány közvetett forrásai közt első helyen Szt Gergely Moralia in Job c. munkája szerepel, melyben a szerző több, mint félévezred számára összeállította az erkölcstan leghasználatosabb kézikönyvét s utat mutatott a szentírás történeti, erkölcsi és átvitt értelmű vagy misztikus magyarázatára. A Pannonhalmán szintén meglevő „Liber sententiarum"-ot bizonyára Izidor sevillai püspök írta s főleg Szt Gergely és Szt Ágoston tanítása nyomán állította össze a dogmatika és a morális alaptételeit. A „Scintillarium" erényekre és bűnökre vonatkozó szentatyai idézeteket tartalmazott, az „Interrogatio Petri"-ben Szt Fulgentius az „igaz hit"-ről tárgyalt. Ezeken a tankönyv349-