Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

ünneplésével ennek a kultusznak még csak a kezdeti állapotát mutatja, a Pray Kódex azonban már teljes pompájában eleveníti meg. A XII. század végén ugyanis — az említett ünnepeken kívül — B oldván megtartották már Nagy boldogasszony nyolcadát is, mely pedig akkortájt még francia területeken is ritkaságszámba ment. Nagy boldogasszony napján Isten Szt anyjának a megdicsőülését, mennybevitelét ünnepelték. A Hahóti és a Pray Kódex oratiója szerint Szűz Mária „elviselte ugyan az ideiglenes halált, de a halál kötelékei nem tudták fogvatartani azt, aki Isten megtestesült Fiát szülte". Ügy látszik, Keletről jutott hazánkba Szűz Mária bemutatásának ünnepe, amit november 21-re piros betűkkel jegyzett be a boldvai kalendárium szerkesztője. Ezt az ünnepet a latin Egyházban itt tartották először s ebben századokkal megelőzték Nyugat liturgiáját. De Szűz Mária fogantatásának megünneplésében — december 8. — is élen járt a boldvai apátság, mert ez az ünnep szintén csak a XII. század elejétől kezdett meghonosodni a nyugati Egyházban. Ám a magyar bencések Mária-tisztelete nemcsak ezeken az ünnepeken nyilatkozott meg. A boldvai misekönyvnek volt szombati votívmiséje s — ami akkor Nyugaton szintén egyedülálló jelenség — külön votívmisékkel rendelkezett az adventi, karácsonyi és húsvéti időszak számára is. Szűz Mária kultuszának színpompáját szemlélhetjük abban, hogy a Hahóti Kódexben külön prefációt találunk Nagy- és Kisboldogasszony ünnepére, a Pray Kódexben pedig még a szombati és a karácsonyi időszak votívmiséi számára is. Ez , utóbbi kódexben található egy neumákkal kísért „Clemens et benígna" és „Mira mater" kezdetű sequentia is. Az utóbbi a Venantius Fortunatus által írt és a nagypénteki „Adoratio crucis"-kor használatos „Pange lingua gloriosi lauream certaminis" himnusz betétjeként énekelt „Crux fidelis" antifóna szövege és versmértéke alapján készült, s a szentkereszt helyett a Szűz Anyát dicsőítette. Az egyik, áldozás után használható imája így fejezte ki Szűz Mária közvetítő szerepét: „Az vezessen bennünket az Üdvözítőhöz, aki által leszállt hozzánk a mi Üdvösségünk." Korunk Mária-kultuszának elevenségét mutatja végül az is, hogy apátságaink közül kb. 15-öt szenteltek az ő tiszteletére, s helyeztek az ő különleges védelme alá. A gyulai Szűz Máriaapátság kegyképéhez még századok múltán is tömegesen zarándokoltak a hivők. 331-