Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

I. Fejezet • Szt Benedek élete és regulája

biacói szerzetes élet még mindig nem az volt, melynek kiala­kítására Szt Benedeket legnemesebb vágyai és az isteni Gond­viselés ösztönözték. Montecassión valósul meg a „benedeki" életforma, amit a Regula intézményesít; annak forrásai Az életrajz ismét csak egy külsőséges, lényegtelen esemény­nyel igyekezett megindokolni Szt Benedeknek azt az elhatáro­zását, hogy búcsút mond Subiacónak. E szerint a környék egyik papja, Florentius nem tudta elviselni azt a tekintélyt és tiszte­letet, melyben a subiacói apát a nép részéről részesült. Emiatt kezdetben neki kellemetlenkedett, később pedig tanítványai lelki békéjét és erkölcsiségét veszélyeztette. Benedek ezért el­határozta, hogy kitér ellensége útjából s miután kolostorait el­látta elöljárókkal és jótanácsokkal, néhány tanítványa kíséreté­ben elhagyta Subiacót s délnek vette útját. Hogy Florentius áskálódása és kellemetlenkedése inkább csak ürügy, mint ok volt Subiaco elhagyására, az akkor vált nyilvánvalóvá, amikor Maurus Florentius halálhírével sietett Benedek után, hogy visz­szatérésre bírja. Ö azonban ennek ellenére is folytatta útját. Szt Benedek elhatározásánál tehát mélyebb okokat kell ke­resni s ezeket a kolostori életre vonatkozó újabb elgondolásai­ban véljük megtalálni. Szt Benedek úgy érezte, hogy a subiacói kol ostortelep a szerzetes életnek még mindig nem az a formája, mely után ő vágyódott, amelyet a maga tisztaságában csak új környezetben tartott megvalósíthatónak. A pachomiusi formával szemben mindegyre tudatosabban vonzódott Szt Vazul eszmé­nye, a családias kolostor gondolata felé. Amikor tehát a hagyo­mány szerint tanítványa, Piacidus atyjától, Tertullus római pat­ríciustól ajánlatot kapott, hogy az ő területén, a campaniai sík­ságon kiemelkedő Montecassinón alapítson kolostort — akkor teljes tudatossággal indult meg élete utolsó állomása felé, hogy sok tapasztalata és tanulmánya alapján Gassino hegyén fölépítse kolostorát és megírja Reguláját. Szt Benedek 529 körül ért Montecassinóra. A hegy a Via La­tina mentén fekszik, s kb. 500 méterre emelkedik ki a Liris völ­gyét alkotó síkságból. A hegy lakatlan volt, csupán a környék falvainak babonás, jórészt még pogány népe járt föl, hogy áldo­zatot mutasson be időnként Apollónak. Amint Tours környékén Szt Márton, úgy Montecassinón Szt Benedek is a pogányság megsemmisítésével kezdte munkáját. Apollo ligetét kiirtotta, 32

Next

/
Thumbnails
Contents