Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

V. Fejezet • A románkori bencés élet Magyarországon

vallás-erkölcsi vonatkozású, mégis már az esztergomi érsek ki­zárólagosan egyházi jellegű zsinatokat is tartott. Ezeken a gyű­léseken hozott határozatokból látható, hogy a magyar Egyház miként tette magáévá a gregoriánus eszméket, s miként igye­kezett azokat megvalósítani. A vallásos élet fejlesztése céljából nagyon jelentős esemény volt aztán az 1083-ban történt hármas szenttéavatás, minek utána Adalbert püspök-vértanún és Zoe­rard András s Benedek remetéken kívül István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt is szentként tisztelték. László király azonban bencés vonatkozásban is sokat alkotott; ebben a tekintetben is méltó utódja lett Szt Istvánnak. Az ország szinte minden részében új monostorokat létesített: az Alföldön a mogyoródit, Felvidéken a kolosit, Tiszántúlon a szentjobbit, Dunántúlon a bâtait. De abban is követte Szt István példáját, hogy tudatosan ke­reste a kapcsolatot a kiváló külföldi apátságokkal. így határozta el, hogy monostort épít a délfranciaországi St Gilles bencései számára. St Gilles-apátságban őrizték ugyanis a VIII. század elején meghalt Szt Egyed ereklyéit, minek következtében a XI. században Nyugatnak egyik leghíresebb zarándokhelye lett. A kolostort Cluny szerette volna joghatósága alá vonni, ami VII. Gergely alatt sikerült is. II. Orbán viszont 1091-ben megvédte függetlenségét, minek megőrzésére II. Honórral szemben II. Ince is törekedett. 1132-ben biztosította számára a szabad apátválasz­tást s Cluny befolyását csak szükség esetére engedélyezte. Miután László király és Szt Gilles apátja, Odiló tárgyalásai eredménnyel végződtek, 1091-ben Somogyvárott megtartották az alapítási ünnepséget, melyen László királyon kívül Odiló apát és Teuzo pápai követ is megjelent. Az alapítólevél értelmében Somogyvár St Gilles filiája lett; a somogyvári francia apátok hűséget és engedelmességet fogadtak St Gilles apátjának s a szerzetesek is, akik több, mint egy évszázadon át szinte kizárólag franciák voltak, St Gillesnek tettek fogadalmat. Hogy Lászlónak ez a somogyvári alapítás volt a legkedvesebb, abból is látszik, hogy először itt temették el. Ezenkívül a montecassinói kapcsolat fölvételére is törekedett László király. Ugyanazon évből, 1091-ből ismerjük ugyanis azt a levelet, mellyel Montecassino bíboros-apátjához, Oderisiushoz fordult és szerzeteseket kért tőle egy magyar apátság benépe­sítésére. ígérte, hogy Montecassinót St Gilleshez hasonlóan nagy jótéteményekben fogja részesíteni. Hogy érdeklődésére minő választ kapott, nem tudjuk, de biztosra vehetjük, hogy a Monte­cassinóval való személyes és intézményes kapcsolat megterem­309-

Next

/
Thumbnails
Contents