Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

IV. Fejezet • A bencés rend

utódjában, a pápában látta. Ezt a fölfogást igen határozott for­mában fejezte ki a Szt Elek és Bonifác-apátság tagja, Canaparius János, mikor Szt Adalbert életrajzát készítette, melyben oly me­leg hangon emlékezete meg az ideális lelkületű fiatal császárról, III. Ottóról is. 1000 táján írta, hogy „mivel Rómát a világ fejé­nek s a városok úrnőjének nevezik s az is — egyedül az teszi császárrá a királyokat; s mivel annak ölében pihen a szentek elsőjének (princeps) teste, méltán illeti az a jog, hogy a Föld elsőjének kijelöléséről gondoskodjék, „merítő principem terra­rum ipsa constituere debet". Ezen fölfogás alapján érthető, hogy Szt István is keresztény állama függetlenségének és királyi méltóságának elismerésére a legfőbb keresztény tekintélytől, a római pápától kért koronát. III. Ottó, aki a Róma- és a császáreszme tekintetében azonos fölfogást vallott II. Szilveszterrel, nem látta tekintélye csorbu­lását és érdekei sérelmét a kérés teljesítésében, sőt azt maga is támogatta. Asztrik apát így kapta meg ura számára a pápától kért koronát, melynek birtokában boldogan sietett vissza hazá­jába. A Szilveszter pápa által küldött koronának azonban nemcsak külpolitikai jelentősége volt. Bár Szt István már évekkel a ko­rona megkapása előtt kezébe vette az állam vezetését s ezen a címen nemcsak őt, hanem atyját, Gézát is nemegyszer „rex"­nek nevezték a X. és a XI. század kül- és belföldi írói — mégis Szt Istvánnak II. Szilveszter pápa diadémjával való megkoroná­zását tekintették aztán a keresztény magyar királyság születés­napjának. Szilveszter pápa koronája azóta szentté vált, s a szent korona a független magyar állam szimbóluma és a királyi hata­lom forrása lett. Csakhamar kialakult ugyanis az a közjogi föl­fogás, hogy Magyarországon az államhatalom teljességét csak az birtokolhatja, akit II. Szilveszter által Szt Istvánnak küldött koronával királlyá koronáztak. Thancmar a korveyi bencés, hildesheimi mesterkanonok, Szt István „hospes"-e megírja az „Intelmek"-et Asztrik apáton kívül más bencések is voltak, akik fontos mun­kát végeztek a keresztény magyar királyság megtervezésében és fölépítésében. Közöttük annak alakja emelkedik ki legjobban, akit Thancmar korveyi bencésnek, hildesheimi mesterkanonok­nak, Szt István vendégének ,,hospes"-ének tartunk. Az ő életével és működésével azért érdemes behatóbban foglalkozni, mert an­nak során láthatjuk, hogy egyes bencések milyen jelentős sze­19* 291

Next

/
Thumbnails
Contents