Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

III. Fejezet • A bencés eszme kivirágzása és a vallásos gondolat uralom-ra jutása a román javaközépkorban

mindig dolgozhattak saját terveik és törvényeik szerint, hanem alkalmazkodniok kellett az építészek által rendelkezésükre bocsátott tér korlátaihoz. A kezdődő szobrászat irányítói elsősorban a műértő bencések voltak, kiknek terveit legtöbbször civil művészek valósították meg. Ebben a tekintetben Szt Hugó clunyi apát jelentőségét kell kiemelnünk, aki új templomának oszlopfőit szimbolikus ábrázolásokkal díszíttette. A tudást az almafa, a bűnbeesést a fügefa, a megváltást a szőlő, a föltámadást Áron mandula vessze j e jelképezte. A négyes szám misztikus jelentősége érvényesült az évszakok és az erkölcsi erények párhuzamos ábrázolásában s a zene- és énekkultúra szimbólumai jelentek meg a lantos férfi és a táncoló nő alakjában. A monumentális alkotás, a nagyobbszabású kompozíció számára azonban a kapuzat kiképzése és díszítése nyújtott nagyobb lehetőséget. Bár Hugó apát bazilikájának portáléja elpusztult, a „clunyi iskolának" mégis több nagyszerű alkotása maradt korunkra. Ilyen a vezelayi templom szárnyas kapuja, melynek diadalívén Krisztus király alakja uralkodik, amint apostolait a népek megtérítésére küldi. A hasonlóan épített moissaci portale timpanonját a Titkos jelenések könyve nyomán kitűnően szerkesztett jelenet: az evangélisták szimbólumai s a 24 öregtől körülvett, bizánci császárként trónoló Krisztus alakja díszíti. A spanyol ripolli kapuzat román oszlopait és íveit 6 vízszintes síkban övezik állati és emberi alakok s csoportos jelenetek, melyek középpontjában ismét csak Krisztus, a „maiestas Domini" ábrázolása látható. A XII. század közepe után készült a compostellai „Porta gloriae", melyben a templomba érkező zarándokokat a szentek élén a patrónus, Jakab apostol, s fölötte mint ítélkező bíró, Krisztus fogadja. A harmadik terület, ahol a kőfaragók művészete kibontakozhatott, a monostorok keresztfolyosója volt. A quadraturát körültekintő árkádok kidolgozásában nagy virtuozitás nyilatkozott meg. Ám ezek az udvar felé nyitott folyosók inkább csak a melegebb éghajlatú Déleurópában épülhettek föl, azért ott találjuk a legművésziesebb alkotásokat. Híres a szicíliai Monreal chiostrója, mely a XII. században készült. Mind a négy oldalát 25 árkád alkotja; a dupla oszlopok váltakozva simák és vésettek, cizelláltak. Az utóbbiakat geometriai és más figurák díszítik. A „Lavabo" a chiostro egyik sarkán képzett négyzetes oszlopcsarnok közepén áll. A kőmedence közepén álló oszlop stilizált pálmatörzset ábrázol. Körül217-