Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

Bevezetés

vonultak, honnét csak a közös imádság végzésére jöttek össze. Szigorú böjtöt tartottak, bort nem itták, teveszőrből készült ruhát viseltek. Életüket az alázatosság, a türelem és a szegénység szelleme hatotta át — a mesterségek közül csupán az írás gyakorlása volt megengedve. Szt Márton irányítása alatt kb. 80 remete élt — hatása azonban oly széles körű volt, hogy temetésén 397-ben közel 2000 szerzetes jelent meg. Nagy volt tehát Szt Márton személyes hatása, de azt időben is, térben is megsokszorozta egyik tanítványa, Sulpitius Severus, amikor Szt Márton életrajzában, leveleiben és Dialógusaiban megírta hőse csodálatos életét. így lett Szt Márton — a katona, a szerzetes és a püspök a következő korok egyik legtiszteltebb szentje, a nyugati szerzetesség ősatyja, életrajza pedig a könyvtárak egyik legtöbbet olvasott kódexe. Johannes Cassianus (|435) írásai révén lett a szerzetesség másik apostola Galliában. A IV. század utolsó éveiben végiglátogatta a nitriai, majd a sketisi remete telepeket, megismerte a palesztinai és a mezopotámiai kolostorokat s maga is élte a remeték életét. Később Konstantinápolyban aranyszájú Szt János környezetébe, onnét Rómába, majd Marseilles közelébe került s ott alapította meg kolostorát (t 430 után). A nyugati szerzetesség eszmei alapvetését élete vége felé a „De institutione caenobiorum" és a „Collationes patrum" című műveiben végezte el. Az elsőben a keleti szerzetesi intézményt, annak lelkületét és gyakorlatait ismertette, miközben kinyilvánította egyéni fölfogását is. A másodikban a lelki élet mestereként az aszkézis és az imádság problémáit fejtegette. A keletiek életét kritikus szemmel szemlélte s elvégezte rajta a szükségesnek látszó módosításokat. Nagy józanságot tanúsított a ruházat megszabásánál; ellenezte a munka végzését akadályozó cilicium, vezeklő öv viselését. A virrasztás és a böjtölés terén is enyhítette a keletiek szigorúságát. A kolostorba, a szerzetesek közé való fölvételt egyéves próbaidő előzte meg

t amit aztán a fogadalom letétele követett. A remete és a közös élet között való választás azonban még nála sem történt meg teljes határozottsággal: az imádságot és az étkezést közösen végezték ugyan a szerzetesek, de a munkát nem. A szerzetesi élet kivirágoztatása és terjesztése terén fontos szerepet töltött be aztán a Cannes közelében fekvő Lerins szigete, ahol Szt Honoratus 410 körül kezdett önmegtagadó életet. Monostora hamarosan a szentek nevelő iskolájává vált, ahonnét a környék városai az V. század folyamán szívesen választották püspökeiket. Maga Honoratus, aztán Hilarius, majd Caesarius 21