Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

III. Fejezet • A bencés eszme kivirágzása és a vallásos gondolat uralom-ra jutása a román javaközépkorban

kolostori iskola vezetésére, néhány évvel később pedig a császár a német Reichenau élére állította. Bár a liturgia irodalmát, zenéjét és a költészetet egyénileg is művelte — még nagyobb érdemet szerzett azáltal, hogy módot adott Hermannus Contractus (1013—1054) szellemi kibontakozására. A század csodája, ,,miraculum"-a, Hermannus grófi családból származott, s testileg szinte teljesen nyomorék, béna volt. Nemcsak járni nem tudott, de beszédjét is nehezen lehetett érteni — Berno mégis fölvette szerzetesei közé, sőt iskolája élére állította. Szelleme ugyanis páratlanul mozgékony volt és fáradhatatlanul tanulmányozta az ember és a természet világát. Testi hibája ellenére messze vidékről sereglettek hozzá a tanulni vágyó fiatalok, kiket latin nyelvre, muzsikára, matematikára és csillagászatra is tanított. Verses világtörténetét Krisztus születésétől kezdte, s különösen a saját korára vonatkozó része értékes. Mária-tiszteletének és költői tehetségének halhatatlan bizonyítékai a „Salve regina (mater) misericordiae" és az „Alma Redemptoris Mater" kezdetű antifóniák, melyeket ma is az egész Egyház énekel. A „Salve regina" a földi élet nyomorúságából a mennyei haza boldogsága felé sóvárgó s a Szűz Anya pártfogásában bizakodó lelkületnek fölülmúlhatatlan megnyilatkozása. Említést érdemel a szintén sváb földön, Reichenau közelében fekvő St Blasien is, melynek apátja, a konstanzi Bernold a század második felében igen élénk irodalmi működést fejtett ki (t 1100). A liturgiáról és a böjtről szóló művében, a Micrologusban leírta a mise szertartásait „iuxta Romanam consuetudinem". A hozzákapcsolt Ordo missae lényegében már a rómaivá vált Rajnai miserend-et követte. Krónikájának különösen a XI. század második felét tárgyaló része érdekes. A szerző az invesztitúra-harc lefolyását — melyben maga is tevékeny részt vett — egyoldalúan, gregoriánus szellemben írta meg. A bajor területek kulturális középpontja — Szt Wolfgang működése következtében — a regensburgi St Emmeram kolostor lett. A könyvtár s általában a szellemi élet alapjait Ramwold apát vetette meg a X. század végén. Ott nevelődött a Szt Emmeram és Szt Wolfgang életrajzát készítő mozgékony szellemű Arnold s ott működött a XI. század közepének egyik legkiválóbb német szelleme, Othlo (kb. 1010—1070). Othlo tanulmányait a tegernseei kolostori iskolában kezdte, a hersfeldiben folytatta, s a könyvtár híre 22 éves korában a regensburgi kolostorba való belépésre késztette. Ifjúkorában a klasszikus írókért lelkesedett, később már sokkal inkább a szentírást és az egyházatyák műveit forgatta. Mint a kolostori 187-