Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

III. Fejezet • A bencés eszme kivirágzása és a vallásos gondolat uralom-ra jutása a román javaközépkorban

Ugyanez a szellem nyilatkozott meg anyagi ellátásukban is. Önsanyargatásról nem szólnak a „clunyi szokások" — étkezésük jóval bőségesebb és változatosabb volt, mint a Reguláé; de a józan mértéktartásra tudatosan törekedtek. A 2—3 fogásos ebédjükhöz „iustitia"-ként a bor is hozzá tartozott. Az elhunyt jótevőkért végzett istentiszteletük (szentmise, zsolozsma) után pietásuk az ebédlőben is kifejezést nyert, amikor „pietantia" néven előételfélét s a iustitián kívül ,,caritas"-t, jobbféle bort is kaptak. Bár Cluny nem akart részt venni a világi s még az egyházi ügyek intézésében sem s minden erejét sajátos életföladata megvalósítására fordította — a hozzá forduló, a feléje vonzódó világ elöl mégsem zárkózott el. Különös szeretettel gondoskodott a betegek ápolásáról és a szegények gyámolításáról. Az alamizsnás testvér kötelessége volt a környék szegényeinek számontartása és támogatása. Erre a célra rendszeres jövedelmek álltak rendelkezésére, s az elhalt szerzetesek járandósága is egy hónapon, esetleg egy éven át őt illette. De a nagy mérveket öltött zarándokiások korában fontos volt az utasok ellátása is. A klauzúrán kívül épített „hospitale"-ban — hotelben vagy ispotályban — férfiak számára 40, nőknek 30 ágy állott rendelkezésre. 3 napig bárki igénybe vehette a kolostor vendégszeretetét s távozásakor még útravalóval is ellátták. Az előkelőbb vendégek lakosztályát ,.palatium"-nak, palotának hívták. A clunyi élet jellegzetessége tehát a természetfelettiséget sugárzó istentisztelet és felebaráti szeretet volt. Ezzel szolgálta hivatását s így hatott nemesítőleg arra a korra, melyben a földi javak és anyagi érdekek hajhászása uralkodott. Cluny életformája abban a tekintetben mégis lényegesen eltért a Regula fölfogásától, hogy megbontotta az „ora et labora" jellegzetesen benedeki egyensúlyát. A Regula napirendjében az imádság, a testi és a szellemi munka arányos, szinte egyenlő idővel szerepel. Ám a kézi munkát a clunyi apátok és szerzetesek — hasonlóan ahhoz a nemesi társadalomhoz, melyből nagyobb részük származott — különösképpen nem értékelték s azért napirendjükben nem is szerepelt. De a szellemi munka sem élvezte az angol-szász és a frank kolostorok megbecsülését Clunyben. Bár az apátok s a szerzetesek nagy része is jelentős kultúrát vitt magával a kolostorba — ott inkább csak liturgikus és aszketikus tanulmányokat folytatott. Klasszikus vagy teológiai tudományokkal való foglalkozásnak alig találni nyomát. Anianei Szt Benedek fölfogása nyomán külső iskola fönntartását nem látták összeegyeztethetőnek a zárt kolostori élettel s ezért 152-