Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

III. Fejezet • A bencés eszme kivirágzása és a vallásos gondolat uralom-ra jutása a román javaközépkorban

remeték szigorú aszkézisét kívánta gyakorolni. Ezért visszatért szülőföldjére s nem messze Montpelliertől, az Aniane patak mellett épített kolostort a maga és néhány hasonló gondolkodású társa számára. Kora szerzetességének közfelfogásával szemben a szellemi tevékenység helyett a kézi munka fontosságát hangsúlyozta; önmegtagadása már önsanyargatást jelentett, a szegénység szigorú fogalmazását még a templomi fölszerelésben is alkalmazta. A túlzottan aszketikus fölfogását később módosította anianei Benedek. Először ugyanis a Regulát — Szt Benedek szerénykedő kifejezését szó szerint véve — mint a szerzetes életre szóló bevezetést, „minimám inchoationis regulám" tekintette, 782 óta azonban már azt, annak lehető hű, betűszerint való megvalósítását tette a kolostori élet alapjává. Fölfogása igazolására állította össze a „Codex regularum"-ot, mely a különböző keleti és nyugati szerzetesi szabályokat tartalmazza. Ezért szerkesztette meg a „Concordia regularum" c. művét, melyben azt igyekezett igazolni, hogy Szt Benedek regulája teljesen a szerzetesi hagyományokban gyökerezik, a különböző szabályok értékeit összesítve tartalmazza. Ezért lett a szerzetesi élet legtökéletesebb irányítója a Regula s ezért kellett a helyes szerzetesi életnek azon alapulnia s azt megvalósítania. Fölfogásának ezt a módosulását külsőleg is mutatta pompás új temploma és gazdag könyvtára. A anianei kolostorban elméletben és gyakorlatban kialakított életformáját az erős meggyőződéssel és nagy tetterővel rendelkező apát tőle telhetőleg terjeszteni, általánossá tenni törekedett. Annak ideje Nagy Károly halálával (814) érkezett el, amikor az új császár, Jámbor Lajos mellett ő lett a legbizalmasabb tanácsadó, az udvar legbefolyásosabb embere. Székhelyét az anianei kolostorból az aacheni udvar közelében fölépített indei apátságba, Kornelimünsterbe tette át s ezt akarta az új kolostori szellem iskolájává fejleszteni. Ebből a célból különböző kolostoraiból válogatta össze azokat a szerzeteseket (lectos fratres), akiknek az lett a föladata, hogy az új életformát járásban-kelésben, modorban, fegyelemben kialakítsák és másoknak bemutassák. Tervei megvalósítására csakhamar a világi hatalom, a császár támogatását is igénybe vette. 816-ban ővele hívatta össze Aachenbe a frank birodalom apátainak azt a nagykáptalanját, melynek célja az új bencés életforma megteremtése volt. Az ott megfogalmazott és császári rendeletként 817-ben kiadott „Capitulare Monasticum" és életrajza nyomán látjuk, milyen életmódot kívánt anianei Szt Benedek kialakítani. Nagy Károly és 142-