Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

II. Fejezet • A Regula elterjesztése és a nyugati keresztény kultúrközösség megteremtése a koraközépkorban

kor számára. Bobbióban a római jogot gyűjtötték és csoportosították egyházi szempontból. Jelentős volt Adalhard apátnak már említett, a frank birodalom kormányzásáról szóló ,,De ordine palatii" című munkája is, melyet számunkra Hincmar érsek tartotta fönn a „Pro institutione Carolomanni regis" c. munkájában. Hincmar írása a „király-tükrök" irodalmi műfajához tartozik, melynek célja a keresztény uralkodók erkölcsi egyéniségének megrajzolása, illetőleg kialakítása. A főpap-szerzők arra hívták föl az uralkodók figyelmét, hogy miként teljesíthetik hivatásukat úgy, hogy nemcsak a földi országlásra lesznek érdemesek, hanem méltókká válnak a mennyei koronára is. A Karoling-udvarban jelentkező ezen publicisztikai műfajnak tán első képviselője volt a Regulakommentárt író Smaragdus apát. Amint ott és a „Diadema monachorum"-ban a szerzetesek számára kívánt lelki tükröt készíteni, úgy a 820 táján Jámbor Lajosnak ajánlott „Via Regia" c. művében a királyok valláserkölcsi portrait j át rajzolta meg. A bazilika- és kolostorépítés római mintái; a templomfestészet vallás-erkölcsi célzata: Alkuin téves alapokra állítja a gregorián éneket A szerzetesek szellemi tevékenységével kapcsolatban kell megemlékeznünk a kolostorok művészetéről is. Itt főleg az építkezésről lehet beszélni, mert ezzel a föladattal létük első pillanatától kezdve szemben találták magukat. Szt Benedek életrajzában látható, hogy mily tervszerűen irányította a terracinai építkezéseket. Regulája LXVI. fejezetében alapelvként szögezte le, hogy úgy kell építkezni, hogy nemcsak a szűkebb értelemben vett kolostor, a „claustrum monasterii" (chiostro, cloître, cloister, kloster), azaz a közös ima-, étkező-, hálóterem, a betegek és az újoncok helyiségei, hanem minden más szükséges dolog is, „mint a víz, malom, kert s a különböző műhelyek a monostoron belül legyenek". Ezt a föladatot a bencés konventek kulturális igényeik, gazdasági képességeik és terepviszonyaik tekintetbe vétele alapján folyton tökéletesebb úton-módon igyekeztek megoldani. A VII. század második felében Biscop Benedek galliai mestereket vitt magával Angliába, akik, miközben fölépítették wearmouthi és yarrowi apátságát, az angol-szászokat megismertették a nagyobbszabású építkezések titkaival. A VIII. század közepén Szt Bonifác Bernátra bízta a fritzlari építkezések irányítását. A tudatos és pontos tervezés legmagasabb fokát abban a híres kolos130-