Szent Benedek fiainak világtörténete I. kötet

II. Fejezet • A Regula elterjesztése és a nyugati keresztény kultúrközösség megteremtése a koraközépkorban

kor számára. Bobbióban a római jogot gyűjtötték és csoportosí­tották egyházi szempontból. Jelentős volt Adalhard apátnak már említett, a frank biroda­lom kormányzásáról szóló ,,De ordine palatii" című munkája is, melyet számunkra Hincmar érsek tartotta fönn a „Pro institu­tione Carolomanni regis" c. munkájában. Hincmar írása a „ki­rály-tükrök" irodalmi műfajához tartozik, melynek célja a ke­resztény uralkodók erkölcsi egyéniségének megrajzolása, illető­leg kialakítása. A főpap-szerzők arra hívták föl az uralkodók figyelmét, hogy miként teljesíthetik hivatásukat úgy, hogy nem­csak a földi országlásra lesznek érdemesek, hanem méltókká vál­nak a mennyei koronára is. A Karoling-udvarban jelentkező ezen publicisztikai műfajnak tán első képviselője volt a Regula­kommentárt író Smaragdus apát. Amint ott és a „Diadema mo­nachorum"-ban a szerzetesek számára kívánt lelki tükröt ké­szíteni, úgy a 820 táján Jámbor Lajosnak ajánlott „Via Regia" c. művében a királyok valláserkölcsi portrait j át rajzolta meg. A bazilika- és kolostorépítés római mintái; a templomfestészet vallás-erkölcsi célzata: Alkuin téves alapokra állítja a gregorián éneket A szerzetesek szellemi tevékenységével kapcsolatban kell meg­emlékeznünk a kolostorok művészetéről is. Itt főleg az építke­zésről lehet beszélni, mert ezzel a föladattal létük első pillanatá­tól kezdve szemben találták magukat. Szt Benedek életrajzában látható, hogy mily tervszerűen irányította a terracinai építke­zéseket. Regulája LXVI. fejezetében alapelvként szögezte le, hogy úgy kell építkezni, hogy nemcsak a szűkebb értelemben vett kolostor, a „claustrum monasterii" (chiostro, cloître, cloister, kloster), azaz a közös ima-, étkező-, hálóterem, a betegek és az újoncok helyiségei, hanem minden más szükséges dolog is, „mint a víz, malom, kert s a különböző műhelyek a monostoron belül legyenek". Ezt a föladatot a bencés konventek kulturális igényeik, gaz­dasági képességeik és terepviszonyaik tekintetbe vétele alapján folyton tökéletesebb úton-módon igyekeztek megoldani. A VII. század második felében Biscop Benedek galliai mestereket vitt magával Angliába, akik, miközben fölépítették wearmouthi és yarrowi apátságát, az angol-szászokat megismertették a na­gyobbszabású építkezések titkaival. A VIII. század közepén Szt Bonifác Bernátra bízta a fritzlari építkezések irányítását. A tu­datos és pontos tervezés legmagasabb fokát abban a híres kolos­130-

Next

/
Thumbnails
Contents