Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

e. m. dismembratiójakor, 1777-ben a nyitrai e. m. is több parókiát kapott meg a Szentszék engedelmével.

4 Nyitra városán kívül alája tartozik Trencsén sz. kir. város, 20 kisebb-nagyobb oppidum és 423 pagi seu villae. Az e. m. népének vallási megoszlása a következő: katolikus 282.611 ágostai 21.064 zsidó 9.634 görögkeleti 2_ összesen 313.311 A sz. e. voltaképen két templomból áll, amelyeket csak egy közös fal választ el egymástól. Az alsó igen régi, sz. Emerám vértanú és püspök tiszteletére épült, sz. István korát messze megelőző időből való. A másik későbbi munka, Telegdy János kalocsai érsek és nyitrai adminisztrátor emeltette 1630-ban. Erdődy Ádám gr. pk. ellenséges betörésektől szenvedett károk után 1730-ban a jelen állapotba hozta. Magányos hegyen fekszik, csak egy oldalról közelíthető meg, másfelől meredek sziklák veszik körül. Csak a sz, e., pki palota és kevés pki épület van a hegyen. Javadalmazása az eredeti alapítás szt. semmiféle határozott ingatlanból nem áll, csak a szomszédos Nagytapolcsányból jár a tized negyede világításra (gyertyák). Ez 63 frtot tesz ki, amit a nagytapolcsányí földesurak a mai napig fizetnek, Mária Terézia jóvoltából 1777-ben a szkacsáni uradalom a nyitrai pktől elvétetett. A káptalan kapta meg, a sz. e., kanonokok és szolgák javadalmazására. A sz. e.nak külön évi 2.240 frtot állapított meg. A szkacsáni és tapolcsányi jövedelmen kívül a sz. e. tőkéje, amely a pk, kanonokok és más papok adományából gyűlt össze, 55.203 frt; ennek évi kamata 2.320 frt. A sz. e.-nak régen csak 9 kanonokja volt, majdnem állandóan préposti méltóság nélkül; 1778 óta, amikor Mária Terézia megalapította a prépostságot,

5 10 kanonok van. Ebből négy columna, három főesperes, s az elmúlt esztendőig u. annyi mesterkanonok volt. De miután a trencséni főesperesség nagyon terjedelmes, hegyes vidék, az egyházi ügyek könnyebb intézése céljából a jelen pk. két részre osztotta, úgyhogy a trencséni főesperesség alatt, jövedelmeinek meghagyásával, maradt 5 esp. kerület és 48 plébánia, 89,155 lélekkel; a másik, középpontjáról, Zsolnáról elnevezendő főesperesség 6 esp. kerületből és 46 parókiából áll, 130,592 4 Tizenhárom parókiát. VI. Piusnak 1775-ből való dismembratiós bulláját 1. a Vurum i. m. 420—22. lapjain. A végrehajtás 1776-ban történt meg. U. o. 422. 5 A Szkacsán-uradalmat 1779-ben kapta meg a káptalan, a nagyprépostság alapítása ugyanebben az évben történt. VI. Pius bulláját és Mária Terézia alapítólevelét 1. Vagner, Adalékok a nyitrai székeskáptalan történetéhez, Nyitra, 1896. 507—22.