Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

gyakorolták Máramarosban joghatóságukat.

8 Az esztergomi érsek is szűkitette az erdélyi pk. joghatóságát, mert a szebeni és bárcai kerületre jogot tartott azon a címen, hogy ezek parókiái exemtek. Egyesek azt állították, hogy mindkét dekanátus a milkói pkség maradványa. A pk. elismeri, hogy a szebeni kerület, vagy helyesebben szólva a szebeni prépostság a pápák levelei szt. egykor teljes joggal az eszt. érsek joghatósága alá tartozott. U. í. III. Ince valamennyi kir. prépostságot az eszt. érseknek rendelt alá ; hogy a szebeni a kiválóbbak közé tartozott, az abból is világos, hogy a magyar királyok soká törekedtek pkséggé emelni, az erdélyi pköknek állandó ellenkezése mellett, amint III. Ince 1211-i leveléből is kitűnik. A barcasági dekanátusnak az eszt. érsekség alá tartozása azonban abból a tévedésből keletkezett, amellyel ezt a milkói pkséghez tartozónak hitték; e címen kezdte ezt magának követelni az eszt. érsek. Tanu erre V. Miklós pápa 1453-i levele, amelyben elmondja, hogy György milkói pk. kifejtette neki, hogy az említett e. m.-ben fekvő Brassó könnyen pki székhellyé lenne emelhető, s a milkóit helyettesíthetné. Ezért a a nevezett pápa Brassót székhellyé tette, s a milkói pköt ezután brassóinak hivatta. De kevéssel utóbb fölfedezve a tévedést, ő maga javította ezt ki előbb említett levelében. De a prímásí tekintélyre támaszkodó tévedés erősebb volt. Kedveztek neki a lutheránusok, mert így a nagyon távoli érsektől kevésbbé félve az erd. pkség belsejében nyugodtabban garázdálkodhattak. XIV. Kelemen az említett kerületeket az erd, pk. joghatósága alá helyezte. A pápai okmány nem található meg a pki levéltárban, ezért a pk, kéri Őszentségétől.

9 A lembergi örmény érsek is iparkodott joghatóságát az e. m.-re kiterjeszteni, és az örményeket igen gyenge bizonyítékok alapján magának követelni, hogy t. i. ezek e. m,-jéből költöztek el, s nála kevés a papok és a papságra készülök száma, az erd. pk. pedig ezekben bővelkedik. Ezen az alapon nem átallotta a pköt és elődeit a kir, trón előtt bitorlással vádolni, s a királytól teljes restítuálást kért. 1) alatt mellékeli a pk., amit a lembergi érsek követelése ellen írt. Ha az eszt. érsekek iparkodtak az e. m. határát megszűkiteni, viszont voltak a pk, elődjei között olyanok, akik kiterjeszteni törekedtek. Mert az egész Havasalföldet pki joghatóságuk alatt tartották az erd. pkök, amint ezt László havasalföldi vajda és bán 1369-i okleveléből kitűnik, amelyben az akkori erd, pköt, Demetert meghívja. Ezt a levelet a pk, szükségesnek látja közölni, hogy őszentsége lássa, mennyire méltóképen terjesztette ki gondoskodását Moldvára, amikor a Moldvában és a Besszará8 III. András 1299. aug. 10-i oklevele Szeredainál i. m. 53-54. 9 V. Miklós pápa 1453. szept. 22-i levele kiadva Theinernél, Vetera monum. hist. Hungáriám sacram illustr. II. 267-68. — A két dékánság bekebelezése az e. m.-be 1771-ben ment végbe. Vorbuchner, Az erd. püspökség, Brassó 1925. 72.