Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850
A káptalan legfontosabb ténykedése, amiért igazában a javadalom is jár, a konventmise és a zsolozsma. 1 A konventmisét általában véve a hazai káptalanokban elvégezték, helyesebben szólva elvégeztették, mert a legtöbb helyen helyettesekkel: káplánokkal, kisebb javadalmasokkal mondatták el; a kanonokok személyesen rendszerint csak vasár- és ünnepnapon mondták. A Congr. Concilii 1797. máj, 6-i leiratában a szepesi káptalan tagjainak megengedte, hogy a konventmisét a karkáplánokkal végeztessék, de stipendium fejében. (Szepes 1801. 220. l.)E mise énekes volt, s rajta a káptalan tagjai a legtöbb helyen személyesen megjelentek, A veszprémi kanonokok a 18. sz. közepén a konventmisét leggyakrabban külső papokkal, főként szerzetesekkel végeztették, s ezek nem az előírás szerint, azaz a jótevőkért, hanem a saját szándékukra ajánlották fel. De Koller Ignác püspök jelentése (1769) szerint már javulás van e téren: a konventmisét a hetes kanonok mutatta be, akadályoztatása esetén az egyik karkáplán, mégpedig a jótevőkért. A zengi kanonokok szokás alapján csak akkor mondtak konventmisét, amikor az évfordulati misék ebben nem akadályozták meg őket; ez az eljárás természetesen a legszigorúbban tilos volt, A zágrábi kanonokok a 18. sz. végén még csak meg sem jelentek a konventmisén. Velük ellentétben a szombathelyi kanonokok nemcsak személyesen megjelentek rajta, hanem maguk mutatták be. A csanádi egyházmegye kanonokjai szintén, (1841. 87, 1.) Az 1726-os jelentés szerint a váci kanonokok hétköznap más közös istentiszteleten nem is vesznek részt a konventmisén kívül. A szétszórt modrusi káptalan tagjai a lelkipásztorkodáson kívül más kanonoki tisztet nem gyakoroltak. A 19, sz. eleji jelentés tanúsága szerint a négyre csökkent modrusi társaskáptalanokban, bár mindennapos kórus nem volt, konventmisét azért naponta énekeltek. 2 A következőkben a káptalanoknak az Egyháztól legfontosabbként vallott kötelezettségére, a karimára térünk rá. Szükséges mindjárt a tárgyalás kezdetén kijelentenünk, hogy mi e kérdést elsősorban a Tridentinum és az egyetemes Egyház gyakorlatának szemszögéből tekintjük. Tanulmányunk eredményeivel kapcsolatban meg kell vallanunk, hogy nem hiába keletkezett, mert van valami igazsága a külön „magyar glóbus" hangoztatásánák, még egyházi téren is. S mint a következőkben látni fogjuk, nem a karima kérdése az egyetlen, amelyben a mi fejlődésünk kissé távol állt az egyetemes Egyház életétől. A kanonokok kis száma, 1 A káptalanok istentiszteleti kötelességeiről a Trid. sess. XXIV. 12. de ref. rendelkezett. Magyarországon a konventmisével az 1638-as nagyszombati nemzeti zsinat foglalkozott: II. fej. 2. és 9.-ben. (Péterffy II. 360.) A székesés társaskáptalanokban naponta két énekes misét kívánt meg, amelyeket a kanonokok sorrendben kötelesek végezni. 2 Franki, Pázmány Péter és kora II. Pest, 1869. 273. — Győr 1730, Pécs 1784, Szepes 1870, Várad 1836. L. a 138, 181, 210, 293, 299. 1. — Hornig i. m. 227-28, 294. Veszprém 1769. 325. 1. — Zeng 1741, Zágráb 1794, Szombathely 1781, Vác 1726, Zeng 1795, 1802. L. a 380, 342, 234, 252, 392, 394. 1.