Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

országban történt végrehajtásáról szóló művek után érdeklődő olvasót szintén hozzá utasítjuk,

1 A püspöki jelentések magyar kutatása eddig nagyon el volt hanyagolva, és még a megjelent kevés, de nagybecsű anyag sem részesült a kellő figyelemben, s történetíróink nem igen használták fel. Knauz Nándor a Magyar Sión 1869-í évfolyamában közzétette Pongrácz György váci püspök 1675-í Informatíóját az egyházmegye állapotáról. (889—904. 11,, de csak a fontosabb részek közölve,) Hodinka Antal a bosnyák-djakovári püspökségről szóló tanulmányának függelékében kiadta a boszniai püspökségnek 1600ból való, a délvidéki keresztény-török viszonyokat szemléletesen megvilágító jelentését,

2 Hornig Károly br. pedig közzétette Biró Márton veszprémi püspöknek 1752- és 1758-ból való (utóbbi helyett hibásan 1757-et ír) rendkívül érdekes és bő jelentéseit.

3 Huszár Elemér jogi tanulmányt írt a visitatio liminumról, s ennek függelékében egészében hozza Lippaynak 1650-ből, Szelepcsényinek 1676-ból és Rudnaynak 1825-ből való, az esztergomi érsekségről szóló jelentéseit, sajnos különösen a helyneveknél rendkívül hibásan; a jelentésekről adott magyarnyelvű összefoglalásba is komoly tévedések csúsztak be, A Rudnay-féle reláció alapján Meszlényi Antal ismertette az esztergomi főegyházmegye állapotát a reformkor elején

4. Szelepcsényinek 1684-es jelentését Telgárti Lipót közölte a Magyar Sión 1868. évfolyamában (522. stb,), s ugyancsak Meszlényi dolgozta fel. (Magyar Kultúra, 1925. 85,) Hanuy Pázmánynak három rövid jelentését adta ki.

5 Géfin A Szombathelyi Egyházmegye Történetében a jelentésekről a püspöki levéltárban maradt fogalmazványokat használta. Meg kell még jegyeznünk, hogy a horvát püspökségek jelentéseit Rómában délszláv részről használták, de a kutató nevét nem sikerült megtudnunk, és Sisics Nándor professzornak 1932. szept. 9-éről kelt, hozzánk intézett levele szerint semmiféle ilyen természetű anyag közzététele még nem történt meg. A Magyar Szent Korona alá tartozó püspökségek eddig fölkutatott jelentéseinek száma az említett V. Sixtus-féle intézkedéstől kezdve 1850-ig, ideszámítva a zágrábi püspökségnek 1820-i supplex libellusát, de kizárva a szombathelyi 1814-i levéljellegű fölterjesztést, összesen 101. Közülük az előbb idézett helyeken, a 1 L' introduction des décrets du Concile de Trente dans les Pays-Bas et dans la Principauté de Liège. Louvain, 1929. E mü XI. lapján említve Mayernek, Fèbvre-nek és Martinnek a szövegben szereplő területekről írt feldolgozásai. 2 Tanulmányok a bosnyák-djakovári püspökség történetéből. Ert. a tört. tud. köréből, XVII. k. 3. sz. Bpest, 1898. IV. függelék, 103—114. 3 Padányi Biró Márton Naplója, Veszprém, 1903. 223—374. Az 1758-as évszámra nézve 1. a 369. lapot. 4 Huszár i. m. 93—146. Meszlényi cikke a Kat. Szemlében, 1932. 3—20. £

s 209 119. 5 Pázmány Péter összegyűjtött levelei I, 784—86, 787—89. és II. 769—71. Budapest, 1910—11.